Üdvözöllek európa szívében kedves utazó!


 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Share| .

Richard & Annie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down











avatar
My heart is european

I am Student

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : † emily rudd

Hozzászólások száma : 6

▽ Szexualitás : † heteroszexuális




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Vas. Márc. 22, 2015 12:20 am
Tárgy - Re: Richard & Annie




love you more than those bitches before
Akaratlanul is elmosolyodom ötlete hallatán, miszerint örülne, ha egyetlen árva ruhadarab nélkül foglalatoskodnék a konyhájában, s az igazat megvallva nekem sem volna ellenemre, csakhogy ez nem épp ilyen egyszerű. Semmi kifogásom a ruhák hiánya ellen, főleg mások előtt, de mi izgalmas van abban, ha ilyen könynen eleget teszek a kívánságainak?
- Azt már nem, bébi – nevetek fel, ellenállok az érzésnek, melyet puha ajkai a nyakammal való találkozáskor idéznek elő, s kissé eltolom magamtól a játék kedvéért. - Azt valahogy ki is kellene érdemelni. Szóval pizzát rendelünk, gombásat, de legyen rajta kukorica is, meg jó sok sajt. És sok gomba, az a lényeg – sorolom lelkesen. A legutóbbi vacsorával egybekötött randikból kiindulva, mely egy olyan étteremben volt, aminek még a közelébe sem mentem volna normális esetben, feltételezem, hogy Rich azt is teljesen komolyan venné, ha banános pizzát kérnék csokival, majonézzel és olívabogyóval. Egyáltalán nem bánom, hogy mégsem kell főznöm, hisz valószínűleg még az otthon jól begyakorolt recept felét sem tudnám elkészíteni óriási nagy kupleráj nélkül, ami pedig eléggé ciki lenne. Itt mindig annyira rend van, hogy az már lassan ijesztő.
- Szóval biliárd... kétlem, hogy jó szórakozás lenne velem, kivéve, ha mást terveztél oda a játék helyett – elvigyorodom én is, lábaimat a dereka köré kulcsolom, majd visszahúzom eredeti pozíciójába azt remélve, hogy kapok még azokból a finom csókokból a nyakamra. Ugyan a szabályait sosem bírom megjegyezni, sem megérteni az ilyesfatja játéknak, ahhoz viszont nagyon értek, hogy közben a partnerem figyelmét egész más dolgokra tereljem. Azonban most ez sem tűnik annyira jónak, mint a beszélgetés. Én sosem voltam a szavak embere, Richard pedig a legtöbb adandó alkalommal csak célozhat arra, hogy szeretné, ha több dolgot osztanék meg vele. Kár, hogy erre tulajdonképpen képtelen vagyok. Nem mintha nem bíznám rá akár az életemet is,ha arról lenne szó, csupán nem akarom untatni olyan dolgokkal, amik igazából még engem sem érdekelnek. Csak azért beszélek róluk, hogy magamról ne kelljen.
Ajkaim elnyílnak, de képtelen vagyok válaszolni, annyira meglep a kérdése. Az agyam azon része, mely a szívem akaratának közvetítéséért felel, őrülten kezd kiabálni velem. Legszívesebben a nyakába ugorva oszlatnám el minden apró kétségét, a józan eszem szerint viszont nem ártana meggyőződnöm arról, hogy ő miként áll ezzel a kérdéssel, mielőtt normálisan válaszolnék.
- Miért, te igen? - kérdezem egy hatalmas levegővétel után, megdöbbenve tapasztalom, hogy az izgatottságtól a hangom inkább hasonlít egy kisegér cincogására, s alig hallható, pedig elég magabiztosra terveztem. Ám az esetleges helyeslő válaszra akkor sem tudnék felkészülni kellőképp, ha lenne rá még úgy egy órám. Bármit megadnék, csak ne most, ne ebben a helyzetben derüljön ki, ha nem lehet teljesen az enyém.
















▽▲▽

one step closer
Heart beats fast, Colors and promises. How to be brave? How can I love when I'm afraid to fall? But watching you stand alone, all of my doubt suddenly goes away somehow. I have died every day waiting for you, Darling, don't be afraid I have loved you for a thousand years, I'll love you for a thousand more
Vissza az elejére Go down











avatar
My heart is european

I am rich honey

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : Logan Lerman

Hozzászólások száma : 5

▽ Munkám : Ügyvéd

▽ Szexualitás : Heteroszexuális




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Hétf. Márc. 16, 2015 6:20 pm
Tárgy - Re: Richard & Annie




Annie
when the sun goes down

Elhúzóm a szám a film említésére is. Sosem szerettem filmet nézni társaságban, most pedig ha lehet, akkor még annál is kevesebb kedvem van, mint amennyi általában szokott lenni.
- Szerintem hagyjuk a filmet - halovány mosolyra húzom az ajkaimat -, és jobban szeretném, ha velem foglalkoznál, és nem az étellel. Hacsak nem hagyod, hogy nézzelek közben. Persze, érdekesebb lenne ha mondjuk meztelenül csinálnád - vigyorogva nézek le rá, majd felemelem, és a konyhaszigetre ültetem. Átkarolom a derekát, és apró csókokkal kezdem elhalmozni a  bőrét a nyak és az állvonala találkozásánál,, arcom nyakába fúrom, és megpuszilom.
- Szóval mi lenne, ha rendelnénk valamit, amit csak szeretnél, és beszélgetnénk kicsit? De, ha mindenképpen szeretnél csinálni valamit, van egy billiárd asztal a dolgozószobámban, és még úgysem tudtam rendesen kihasználni - elvigyorodom, hisz' nem éppen a hagyományos játék fordult meg a fejemben. Játszhatna mondjuk meztelenül. Igen, azt hiszem, az nagyon tetszene, talán még jobban mint az, hogy itt mászkál a konyhámban egy szál semmiben. Ujjaimmal a pólója alatt bőrén apró kis köröket írok le, szemeimet behunyom, gyengéden megszívom a nyakát, kezem lassan a combjára csúszik, erősen belemarkolok, és kinyögöm az első dolgot, ami eszembe jut. Ami igazából már napok óta ott motoszkál a fejemben, és ami megőrjít.
- Mással is találkozgatsz rajtam kívül? - a hangom halk, egyáltalán nem ismerek rá, mintha nem is a sajátom lenne, hanem valami nyálas szappanopera színészé, aki napokig bőg a vak nője után, akit közben három pasi fűz. Hogy őszinte legyek, én az ilyesmit nem igazán tolerálom. Nem igazán tudom elviselni, ha bárki hozzá ér ahhoz, ami az enyém, vagy ahhoz, aki az enyém lesz, mert igen, Ann is az enyém lesz, mert én így akarom.  Felemelem a fejem, és az arcát kezdem fürkészni. Talán túl hamar tettem fel a kérdést, de így a legtisztább.


















▽▲▽

hold on, holy ghost
go on, hold me close
Vissza az elejére Go down











avatar
My heart is european

I am Student

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : † emily rudd

Hozzászólások száma : 6

▽ Szexualitás : † heteroszexuális




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Vas. Márc. 15, 2015 10:59 pm
Tárgy - Re: Richard & Annie




love you more than those bitches before
Szerelem? Ó, ugyan, kérlek, ne nevettess! Mire való az? Persze, a „mindjárt elhányom magam” típusú, kivétel nélkül mindig happy enddel végződő romantikus filmekből nem hiányozhat. Valószínűleg én lennék vérig sértve, és legalább hatvan oldalas panaszlevelet zúdítanék a rendezőre, ha a két kedvenc szereplőm a kedvenc filmemben nem találna egymásra, de ettől függetlenül tisztában vagyok azzal, hogy ez sajnos egyáltalán nem így megy. A legtöbb korombeli vélhetőleg tűkön ülve várja a nagy Őt, hogy végre megtalálja élete párját, s ásó, kapa, nagyharang, ahogy azt mondani szokás. Ehhez képest én még csak nem is várom. Nem olyan „leszarom” szinten, sokkal inkább megpróbálnám elkerülni, ha tehetném, de ugyebár ezt még csak távolról sem én döntöm el. Ez olyan, mint egy horrorfilmbeli rém, akkor is megtalál, ha bezárom magam egy ablak nélküli, szuper biztonságos ajtóval ellátott helyiségbe. Utána pedig tönkreteszi az életem. Lassan öl meg, számtalanszor megsebez, vérezni, kínlódni hagy. Rák, természetes halál, depresszió okozta öngyilkosság, teljesen mindegy minek nevezzük, az oka ugyanaz. Szerelem. Ezt várjátok annyira.
Bizonytalanul lépek be a lakásba, továbbra is alsó ajkam harapdálja, s körülnézek, mint minden alkalommal, mikor itt járok. Mintha azt várnám, hogy valami változzon, valami ne nyerje el a tetszésem, legyen okom sarkon fordulni, kisétálni. De sajnos a legnagyobb bajom az, hogy minden túlságosan tökéletes.
- Izé... rémes. Vagyis igazából egész jó, nem tudom – érzem, ahogy arcomon lassan megjelenik az a szokatlan pír, ami mostanában egyre gyakoribb látogatóm, ha Richarddal vagyok. Szemeimet akaratlanul is behunyom egy pillanatra az érintésétől, a gerincem mentén jóleső bizsergés fut végig. Követem a konyhába, a levegő hirtelenjében szaporábban kezd a tüdőmbe áramolni, mikor minden levegőt kiparancsol közülünk, csupán a hátamnak nyomódó hűtőszekrény hideg felülte segít abban, hogy az arcom ne hasonlítson sokkalta jobban a rúzsom színéhez, mint a normál bőrtónusomhoz.
- Arra gondoltam, hogy talán ma csinálhatnék én valami kaját. Addig te meg kereshetnél valami jó filmet –  elmosolyodom, kezeimet a nyaka köré kulcsolom, és viszonozom az imént kapott puszit. Nagyon jól tudom, hogy ha mi elkezdünk filmet nézni, akkor már a közepe fele az ágyban kötünk ki. Igazából teljesen mindegy, mit csinálunk, szinte kivétel nélkül egy jó dugással végződik a normálisnak induló randink, hisz sosem tudom letagadni, hogy akár egyetlen ártatlan szavától is képes vagyok teljesen beindulni. Az egyetlen, ami képes lerombolni ezt a hangulatot, az az egyre gyakrabban beteges szintekre lépő féltékenység. Sosem mondom ki, hagyom, hogy belülről emésszen a gondolat, miszerint nem csak én, hanem még nők sokasága van ugyanilyen helyzetben. Mintha én olyan kis prűd liba lennék, aki nem flörtölget mással az első adandó alkalommal, ha iszik egy kicsit.
















▽▲▽

one step closer
Heart beats fast, Colors and promises. How to be brave? How can I love when I'm afraid to fall? But watching you stand alone, all of my doubt suddenly goes away somehow. I have died every day waiting for you, Darling, don't be afraid I have loved you for a thousand years, I'll love you for a thousand more
Vissza az elejére Go down











avatar
My heart is european

I am rich honey

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : Logan Lerman

Hozzászólások száma : 5

▽ Munkám : Ügyvéd

▽ Szexualitás : Heteroszexuális




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Vas. Márc. 15, 2015 6:27 pm
Tárgy - Re: Richard & Annie




Annie
when the sun goes down


- Jó reggelt, anya! Jó látni - egy puszit nyomok az arcára, majd leülök vele szemben a fotelbe. Már megszokottá vált, hogy minden reggel pontban tízkor idejön az irodába, hogy megigyunk együtt egy kávét, és elmeséljen pár teljesen lényegtelen dolgot, majd ezek után rákérdezzen, beszéltem- e apámmal, és hogy ő mondott- e róla valamit. Mire én nemet mondok, majd a kérdésemre, miszerint még szereti- e az apámat, ő szintén nemmel válaszol. Annyi különbséggel, hogy vele ellentétben, és igazat mondok, és nem is lábad egy pillanatra könnybe a szemem. Már jó pár éve a válásuknak, apa teljesen túltette rajta magát, de anyám javíthatatlanul romantikus, így még mindig azt hiszi, hogy egyszer úgyis megjelenik egy csokor vörös rózsával az ajtóban,és ismét egy párt alkotnak. De apám maximum akkor tenné ezt, ha anyám újra húsz éves, naiv, üresfejű liba lenne. Újabban ez a zsánere.
- Kathleen a hétvégén a városban lesz, esetleg találkozhatnál vele, nagyon kedves lány. De legfőképpen egyedülálló, és nagyon csinos is - gyanakodva nézek rá. Azt akarja, hogy randira vigyem?
- Nem érek rá a hétvégén, anya. Ráadásul nem szeretném, ha a kerítőt játszanátok a barátnőddel. Tökéletesen megvagyok. Majd ha szükségem lesz egy nőre, keresek magamnak. Addig pedig próbáljátok meg elfogadni, hogy nem kefélek minden este mással, ahogy az a családunkhoz illik - szinte látom, ahogy egy pillanatig levegőt sem vesz a szavaim hallatán. Viszont most egyáltalán nem tud érdekelni, hogy esetleg megbántom. Egy hónap alatt ez a nyolcadik lány, akivel összeakar hozni, pedig senki nem kérte meg rá.
- Tudod kicsim, a kisfiam leszel, mindig. Így ha esetleg te.. tudod, vonzóbbnak találod a borostás pofikat, én támogatlak - lassan elkerekednek a szemeim, ahogy az utolsó szavak is elhagyják a száját. Tapsot anyámnak, abból, hogy egy ideje nincs olyan barátnőm, akiről ő tudna, máris azt gondolja, hogy répa párti lettem.
- Örülök anya, de erre nem lesz szükség - morgok, és az órámra pillantok - Most pedig, sajnálom, de az egyik ügyfelemmel ebédelek. Majd kereslek, és vigyázz magadra - erőltetetten elmosolyodom, felkelek, és kinyitom neki az ajtót, majd miután kisétált, becsukom azt, és nekidőlök.
***

- Mi van veled öcskös, percenként bámulod az órádat, sietsz valahova? - a lakásomban vagyunk. A bátyám Greg körülbelül fél órája állított be. Három éve nem láttam a képét, azóta utazgat egyik országból a másikba. Állítólag világot akar látni. Én valószínűbbnek tartom, hogy mindössze azért teszi, mert fél, ha itthon maradna a seggén, apa túlságosan is befolyásolni akarná, amit ő képtelen lenne elviselni, és odáig jutnánk, ahova három évvel ezelőtt. Ő felszívódna, apa pedig nos, szóban ismét kitagadná.
- Nem épp a legjobbkor akarsz családot egyesíteni, nem nagyon érek rá - morgok, miközben iszom egy kortyot, és ismét az órára nézek. Háromnegyed négy.
- Mi olyan fontos?  - a falnak dőlve áll, kérdőn néz rám. Én csak megvonom a vállam, és leteszem a poharat a dohányzóasztalra.
- Várok valakit, szóval jobb lenne, ha most elhúznál - leveszem a zakómat, és a fotelre terítem, míg  kiissza a pohara tartalmát, és az enyém mellé teszi. Felveszi a kabátját, majd megütöget a vállam, mikor elhalad mellettem.
- Majd kereslek öcskös - a léptei visszahangoznak a házban, majd az ajtó csapódása jelzi, hogy már nincs is. Hajamba túrok, a szobába megyek, és az öltönyt farmerre, és egyszerű szürke pólóra cserélem, kicsit megmosom az arcom, majd hallom is a csengőt, és az óra négyet mutat. Akaratomon kívül is elmosolyodom, és a nappalin át az ajtóhoz sétálok, majd kinyitom azt. Mosolyogva nézek le az ajtóban álló lányra.
- Már vártalak. Gyere be - elállok az útból, és szélesebbre tárom az ajtót. Mosolyogva figyelem, ahogy belép a lakásba. Nem tehetek róla, valamiért folyton jókedvem van, ha vele vagyok. De mikor ilyeneket gondolok saját magamnak húznék be egyet. Visszacsukom az ajtót, és bezárom, majd Ann-re pillantok, a háta mögé állok, átölelem a derekát, kis köröket kezdek leírni ujjammal az oldalán, míg fogaimmal lágyan meghúzom a fülét.
- Szóval hercegnő, milyen napod volt?  - hajába puszilok, majd végigsimítva a hasán elhúzódom tőle, és a konyha felé veszem az irányt, és a kezét megfogva magam után húzóm - Kérsz valamit? - a konyhába érve testemmel a hűtőnek nyomom, és apró puszit adok az ajkaira.


















▽▲▽

hold on, holy ghost
go on, hold me close


A hozzászólást Richard St. James összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Márc. 16, 2015 5:37 pm-kor.
Vissza az elejére Go down











avatar
My heart is european

I am Student

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : † emily rudd

Hozzászólások száma : 6

▽ Szexualitás : † heteroszexuális




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Vas. Márc. 15, 2015 4:22 pm
Tárgy - Richard & Annie




love you more than those bitches before
Felkelni. Felöltözni, mosakodni, átöltözni, reggelizni, átöltözni, feldobni egy kis sminket. Általában mindez után döntöm el a tükör előtt való ácsorgás közben, hogy ma sem megyek iskolába, most azonban az első szál „jó reggelt” felirattal ellátott cigarettám meggyújtása közben azon gondolkodom, vajon milyen óráim is lesznek. Sajnos napok óta ez az első alkalom, hogy hajnalok hajnalán felkelek, ennélfogva valószínűleg kilométerekről látszanak a sötét színben pompázó karikák a szemeim alatt. Az órarendem rég elveszett, vagy tán nem is volt, ki tudja. Semmi kedvem egy flegma köszönésnél hosszabb párbeszédet folytatni akármelyik osztálytársammal, így inkább csak belepakolok néhány vélhetőleg fontos könyvet a táskámba. Ja, és hogy miért? Egyrészt azért, mert reménykedem abban, hogy gyorsabban fog telni az idő négyig, ha nem csak céltalanul bolyongok a városban. Másrészt pedig megígértem, természetesen nem magamnak. Rég felfogtam, hogy hiába próbálkozom, engem mindig hidegen fog hagyni az, amitől más szinte lángra kap. Hazudnék, ha most kijelenteném, hogy teljes mértékben megtanultam elfogadni azt az ember, akivel reggelente farkasszemet nézek a tükörben. Ez soha nem fog megtörténni, de legalább azt tudom, hogy nem várhatok csodákat. Nem hihetem, hogy bárki képes engem megmenteni a teljes önpusztulástól, hisz nem is akarom igazán. Valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag nagyon szeretném végignézni, ahogy tulajdonképpen kinyírom saját magam, és közben ezt a csodálatos folyamatot életnek nevezem.
Belépek az épületbe, s egy olyan furcsa deja vu érzés fog el, mintha jártam volna már itt, de minden olyan idegen. A tanárok a lehető legfurcsább tekintetükkel méregetnek, mikor elhaladok előttük, ha érdekelne, akkor talán csodálkoznék azon, hogy nem állítanak meg megkérdezni, ki vagyok. Kétségtelenül nem találom itt a helyem. Beülök a terem leghátsó, legeldugottabb padjába, de még így sem kerülhetem el, hogy becsengetés után ne szúrjon ki magának azonnal a matektanár.
- Miss. Watson, ez megint értékelhetetlen – ingatja a fejét rosszallóan, miután belátta, hogy minden kérdésére kizárólag a „nem tudom” lesz a válaszom. Megvonom a vállam, s visszaülök a helyemre. Fél füllel hallom még a többiek vihogását, mielőtt visszatenném a fülhallgatót a helyére, és újraindítanám a zenét. Tudom, hogy én vagyok a témája minden gúnyos hangvételű sugdolózásnak, de saját magam alá vágnám a fát, ha foglalkoznék vele. Tévedtem, az idő itt sokkal lassabban telik, mint a városban. És még csak rá sem gyújthatok.
Évtizedeknek tűnő órák múlva megkönnyebbült arccal hallgatom az aznapi legutolsó csengőszót, percekkel később már ott sem vagyok. Mielőtt felszállnék a buszra, az órára pillantok. Fél négy. Izgatottan ácsorgom az ajtó előtt, pedig rengeteg hely van, és a belvárosi elit utcái is messze vannak még. Egy kisebb veszekedés keretében sikerült tegnap rávennem Richardot, hogy ne merjen értem jönni a suli elé. A legközelebbi „örömteljes” találkozásnál mindenki a hasamat méregetné, elvégre mi másért lógna egy magamfajta olyasvalakivel, mint Rich, ha nem terhes?
Megállok a bejárat előtt, izgalmamban már a számról tépdesem a bőrt, s megfordul a fejemben a gondolat, hogy talán még nem késő lemondanom ezt az egészet. Aztán végül egy hatalmas levegővétel után megnyomom a csengőt.
















▽▲▽

one step closer
Heart beats fast, Colors and promises. How to be brave? How can I love when I'm afraid to fall? But watching you stand alone, all of my doubt suddenly goes away somehow. I have died every day waiting for you, Darling, don't be afraid I have loved you for a thousand years, I'll love you for a thousand more
Vissza az elejére Go down











Sponsored content
My heart is european


SOLDIER OF LOVE





Témanyitás





Tárgy - Re: Richard & Annie


















Vissza az elejére Go down

Richard & Annie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
♡ Heart of Europe ::  :: N.-Britannia :: London-