Üdvözöllek európa szívében kedves utazó!


 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Share| .

Amanda & Alekszej

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down











avatar
My heart is european

I am Student

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : Shay Mitchell

Hozzászólások száma : 24

▽ Munkám : egyetemi hallgató, bébiszitter, alkalmi tanár

▽ Szexualitás : leszbikus




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Szomb. Május 02, 2015 12:34 am
Tárgy - Re: Amanda & Alekszej



Tonight’s the night

Határozottan furának találom ezt a fickót. Nem tudom eldönteni, hogy ennyire részeg, szórakozik velem, vagy simán csak zakkant. Kérdése több, mint váratlan és indokolatlannak tetszik így hirtelen. A hobbimról érdeklődik, mikor az előbb még csak simán tüzet akart kérni tőlem? Ki érti ezt? Az egész annyira érthetetlen és váratlan, hogy még válaszolok is rá.
- Hát… én… kézilabdázni például szeretek… - nagyjából gondolkodás nélkül buknak ki belőlem a szavak. Legalább olyan indokolatlan felelet, mint amennyire a kérdés is az volt. Ahogy tudatom vele, nem vagyok errefelé ismerős, ráadásul egyedül is maradtam, mintha kissé megváltozna a viselkedése. Már-már majdnem barátságosnak is tűnik, a maga fura módján.
- Nos… hát… a tánctér környékén, meg talán a pultnál, azt hiszem… - válaszolom bizonytalanul. Próbálom közben felidézni, hogy valóban mikor is láthattam utoljára a lányokat. Ha jól emlékszem, ott nyelhette el őket valahol a tömeg. Szép lassan mindegyiküket, egytől egyig. Én meg jól itt maradtam.
- Lányok voltak. Öten jöttünk – adok feleletet a kérdéseire. Igazából aligha remélhetem, hogy megtalálná nekem őket, meg hát hogyan is írhatnám le a kinézetüket, alighanem több tucat hozzájuk hasonló van ma este itt a szórakozóhelyen, esélytelen a dolog. Valahogy mégis jól esik, hogy legalább úgy tesz, mintha segíteni próbálna, szorult helyzetemben még ezt is értékelem. Kevésbé érzem magam egyedül tőle. Még ha csak egy ilyen kissé fura szerzet áll is velem szóba. Mikor a nevemet kérdezi, azonban ismét elbizonytalanodom kicsit, amit alighanem ő is észrevesz, ugyanis elébe vágva a dolgoknak, ő maga is bemutatkozik. Közben még valami mosoly félét is megereszt, amit nem tudok nem viszonozni.
- Amanda Jack vagyok. Szóval orosz vagy? – teszek még mögé egy bizonytalan kérdést. Ha már így az Anna Kareninára tett utalást. Végül is, lehet, rosszul ítéltem meg ezt a fickót elsőre. Most nem is tűnik olyan félelmetesnek. Megeshet, hogy tényleg csak egy kicsit sokat ivott, azért ilyen és egyébként semmi gond nincs vele. Amíg itt vagyunk a tömegben, végtére is semmit nem árthat nekem és eddig semmi olyat nem tett, néhány fura megszólaláson kívül, ami miatt bármi rosszat kellene feltételeznem róla.
tag: Alekszej ~ set: Feel the night around you ~ notes: Bocsi a késésért! ❤















Vissza az elejére Go down











avatar
My heart is european

I am rich honey

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : aaron taylor-johnson

Hozzászólások száma : 10

▽ Munkám : elherdálni a családi vagyont

▽ Szexualitás : heteroszexuális




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Pént. Ápr. 10, 2015 5:58 pm
Tárgy - Re: Amanda & Alekszej







a lonely
NIGHT IN LONDON

 Szinte látom a lány tekintetében a fejében forgó fogaskerekeket; talán nem igazán tudja, hogy mit mondjon nekem? Nem nézek ki egy megbízható figurának? Bár ha jobban belegondolok, a többi ember az orosz akcentusról általában a maffiára asszociál. Fogalmam sincsen, hogy melyik amerikai film vetette el ennek a sablonnak a magvait az emberek fejében, de most határozottan nem érdemel érte tapsot.
 A lány hangja mentegetőző, amikor válaszol nekem. Szinte megállás nélkül szalad a szemöldököm egyenesen neki a homlokomnak.
 - Akkor mi az, amiben találsz élvezetet? Mi a szenvedélyed? Vagy a köznyelvvel élve, mi a hobbid? - kérdezem tőle kissé heves gesztikulálásba kezdve, elveszve a szavak között.  
 Nem állít le a helyzet abszurdsága, az, hogy egy vadidegen lányhoz beszélek, csupán hagyom kiömleni a szavakat, mintha eddig elzártam volna a szócsapot és ha nem mondok ki mindent, amit akarok, akkor felrobbanok. Végül a mandulaszemű szűkszavún válaszol nekem, arckifejezése elárulja, hogy valamit helytelenül cselekedett. Valamit mondott, amit nem kellett volna.
 - Ismeretlen vagy Londonban? - nézek rá csodálkozva - Merész, hogy így itt maradtál egyedül. Hol láttad őket utoljára? - veszek magamhoz egy kedvesebb hangnemet és kihasználva a magasságomat, körbepillantok. Aztán kelletlenül, de rájövök, hogy fogalmam sincsen, kiket kell keresni, így ha csak nem emelem a magasba a lányt és ordítom, hogy a csoporttársai jelentkezzenek, sosem találom meg őket.
  - Esetleg letudnád írni a kinézetüket? Egyáltalán fiúk, vagy lányok? - gyűjtöm az információt. - És mi a neved, mandulaszemű? - pöccintem felé a szavakat, mint a most leégett cigarettám csikkjét a föld felé, hogy eltaposhassam.
- Nem muszáj elmondanod, ha engem tartasz az ordas farkasnak, de én azért bemutatkoznék - köszörülöm meg a torkomat, majd vicceskedve húzom ki magam. - Alekszej Vronszkij, a hölgy szolgálatára, persze nem Tolsztoj művéből Anna Karenina szeretője, hanem a kevésbé balszerencsés sorsú Vronszkij - hajolok meg egy kicsit. Próbálom oldani a feszültséget, lenyelni a részegségemet, miután megtudom, hogy csak nemrég jött ebbe a városba. Habár én sem idevalósi vagyok, a kötelességek érdekében sokszor utaztam már ide. Ám velem ellentétben a lánynak nincsen meg az örök segítője; a pénz, ami minden bajból kihúzza.  
note: -

WHAT KATY DID
















▽▲▽

nicotine
Baby, I'm preying on you tonight Hunt you down eat you alive Just like animals Animals Like animals
Maybe you think that you can hide I can smell your scent from miles Just like animals Animals Like animals Baby, I'm
Vissza az elejére Go down











avatar
My heart is european

I am Student

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : Shay Mitchell

Hozzászólások száma : 24

▽ Munkám : egyetemi hallgató, bébiszitter, alkalmi tanár

▽ Szexualitás : leszbikus




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Csüt. Ápr. 09, 2015 6:30 pm
Tárgy - Re: Amanda & Alekszej



Tonight’s the night

Kicsit riadtan fordulok vissza, mikor a dohányzók között utat vágva valaki utánam szól. A fickó hangja olyan parancsoló, hogy rendesen zavarba jövök, aztán ahogy tovább beszél, kicsit meg is ijeszt. Karcos akcentusa van. Mivel nemrégen jöttem Európába, nem tudom megmondani, melyik országból jöhetett, de hogy nem angol az anyanyelve, az biztos. Ez a kiejtés valahogy még ijesztőbbé teszi. Kicsit flegmán beszél hozzám. Már majdnem én szégyellem el magam, hogy nem dohányzom.
- Nos… én…  nem igazán találok benne élvezetet… - már-már mentegetőzőnek hat a válaszom. Talán azért is vagyok ennyire riadt, mert megijeszt, hogy nem találok senki ismerőst, erre leszólít egy fura akcentussal beszélő, kissé félelmetesnek ható alak. Valami miatt mégsem tudom rögtön lerázni, noha nem lenne nehéz eltűnni előle a tömegben. Mégis, valami arra késztet, hogy maradjak. Kérdésére nem tudom hirtelen, mit feleljek. Megmondjam neki, hogy egyedül vagyok? És ha esetleg kihasználja a helyzetet? Teljesen elbizonytalanodom. Alapvetően barátságos vagyok, de most elég elveszettnek érzem magam és ez gyanakvóvá tesz. A fickó azonban tovább beszél és öntudatlanul is rátapint a lényegre. Talán túlságosan magáért beszél a kissé kétségbeesett, tömeget pásztázó tekintetem? Kicsit olyan, mintha valami monológot mondana ez a fura kiejtésű idegen, mintha nem is zavarná, hogy csak állok ott bizonytalanul, testsúlyomat egyik lábamról a másikra helyezve. Aztán mintha észrevenné, hogy én is itt vagyok, most már úgy néz rám az utolsó kérdése után, mint aki valóban választ vár. Elhallgat és várakozón függeszti rám a tekintetét.
- Hát… én… csak nemrég jöttem Londonba és sehol nem találom a csoporttársaimat, akikkel jöttem. Itt is őket keresem, már vagy harmadjára… - Ahogy kimondom a szavakat, már szinte meg is bánom őket, mert ezzel elég rendesen kiadtam magam. Szuper, ügyes vagy Amanda! Most már tudja, hogy egyedül vagyok és egy jó darabig a világon senki nem fog keresni, ha esetleg bármi történne velem. Persze nem kell a legrosszabbra gondolni, de azért egy kicsit félek. Mégis, csak állok ott továbbra is tétován, mint egy idióta. Egyszerűen csak közölnöm kellett volna ezzel az alakkal, hogy törődjön a maga dolgával, aztán itt hagyni a fenébe, ennyi. Miért állok én mégis még itt előtte?
tag: Alekszej ~ set: Feel the night around you ~ notes: Bocsi a késésért! ❤















Vissza az elejére Go down











avatar
My heart is european

I am rich honey

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : aaron taylor-johnson

Hozzászólások száma : 10

▽ Munkám : elherdálni a családi vagyont

▽ Szexualitás : heteroszexuális




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Vas. Ápr. 05, 2015 6:45 pm
Tárgy - Re: Amanda & Alekszej







a lonely
NIGHT IN LONDON

 Ez az este nem az én estém, ahogyan ez a hét, és ez a hónap sem. Talán az egész életem nem az enyém, és a szerencse úgy kerül engem, mintha számára gyilkos lennék, vagy csak nem bírja az alkoholos leheletemet. Ezt igazolja az is, hogy még öngyújtó kérdésben sincsen szerencsém. Az első ember, akitől megkérdezem rögtön közli, hogy nem dohányzik. A számban ott lóg a meggyújtatlan cigaretta, azonban mégsem megyek arrébb, csak magamhoz hűen zavartalanul bámulom a lány vonásait és kreol bőrét.
 - Na és miért nem cigarettázol? Előbb-utóbb úgyis meg kell halni valamiben - magyarázom neki széttárt karokkal. Angol beszédemen érződik az orosz akcentus. Valahogyan érdekel ez a bizonytalan hangú lány, biztat arra, hogy beszéljek. Vagy lehet, hogy ennek a túlzott magabiztosságnak és nyitottságnak mind-mind az alkohol az oka.
 - Olyan kétségbeesettnek tűnsz, mint egy őzike a nagyvárosban. Mitől félsz, ki fog felfalni? - kérdezem tőle ajkamat gunyoros mosolyra görbítve. Ez az egész gúny nem a lánynak szól, hanem a világnak. - Talán téged is elhagytak a barátaid, akik arról hazudtak, hogy bírják az alkoholt aztán a saját hányásukban fetrengtek? Nem gond, mindenkivel előfordul - hozom fel lazára véve a saját példámat. - De ilyenkor a legjobb, amit tehetsz, az az, amit én teszek, iszol egyedül és szerzel magadnak barátokat. Látod? - mutatok ránk. - Sikeres az ötletem.
 Kiveszem a számból a cigarettát, megpörgetem az ujjaim között, mintha azt remélném, hogy hirtelen csak úgy magától meggyullad. Aztán, eljön mellettem valaki, lustán utána kérdezek, hogy nincsen-e nála öngyújtó, és voilá, rá pár másodperce egy tetovált és fültágítós férfi jóvoltából javában pöfékelek az utcán.
 - Szóval, mi a te történeted őzike? Mit keresel kint a cigarettázók között, ha közben nem is cigizel? Élvezed a passzív dohányzás előnyeit, vagyis, hátrányait? - döntöm hátra a fejemet és az égbe fújom a füstöt.

note: -

WHAT KATY DID
















▽▲▽

nicotine
Baby, I'm preying on you tonight Hunt you down eat you alive Just like animals Animals Like animals
Maybe you think that you can hide I can smell your scent from miles Just like animals Animals Like animals Baby, I'm
Vissza az elejére Go down











avatar
My heart is european

I am Student

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : Shay Mitchell

Hozzászólások száma : 24

▽ Munkám : egyetemi hallgató, bébiszitter, alkalmi tanár

▽ Szexualitás : leszbikus




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Pént. Ápr. 03, 2015 1:10 am
Tárgy - Re: Amanda & Alekszej



Tonight’s the night

Mikor ma délután az újonnan megismert egyetemi csoporttársaim elhívtak magukkal bulizni, még örültem is, hogy végre nem kell egyedül otthon kuksolnom. Most viszont már csöppet sem tartom jó ötletnek, hogy eljöttem velük. Nem sokkal múlt éjfél, ők viszont egyszerűen szőrén-szálán eltűntek. Sehol sem találom azokat a lányokat, pedig már mindenhol több soron megnéztem őket. Se a mosdóban, se a pultnál, se a tánctéren, egyszerűen sehol. Nem nekem való ez a hely. Valahogy sosem tudtam rendesen felengedni az ilyen buli helyeken megfelelő mennyiségű alkohol nélkül, annyit meg még messze nem ittam. Iszogattunk ugyan előtte a lányokkal, némelyiküknek már egész jó hangulata is volt, viszont alighogy ideértünk, egyszerűen felszívódtak, én meg itt maradtam teljesen egyedül és kezdem magam egyre kellemetlenebbül érezni. Úgy döntök, még kimegyek a dohányzóteraszra ellenőrizni, nincsenek-e ott. Bár már jártam ott, vagy kétszer, de hátha. Odakint elég sok ember ácsorog, kénytelen vagyok szlalomozni közöttük és a lehető legkevésbé udvariatlan módon megnézegetni minden lányt, még azokat is, akik már valami pasi szájában lógnak, nem-e felismerem valamelyikükben a csoporttársaim egyikét. Épp kikerülök egy ilyen egybeolvadó párocskát, mikor valaki utánam szól. Illetve, csak a kérdést hallom, nem vagyok biztos benne, hogy nekem címezte az illető, de azért megállok és a hang irányába fordulok. A férfi egyértelműen hozzám beszél, tekintve, hogy körülöttünk csak párok vannak.
- Bocsi, de nem dohányzom – válaszolom kissé bizonytalanul. A hangja elég parancsolónak hat, vagy nem is tudom. Valamiért magyarázkodásra késztet, noha igazán nem olyan dolog ez, ami miatt kellene. Végtére is nem feladatom nekem öngyújtóval szolgálni neki mindenáron. Talán az is belejátszik a dologba, hogy ideges vagyok egy kicsit attól, hogy nem találom az ismerőseimet… Félelmetes így azért egy kicsit ezen a zsúfolt szórakozóhelyen, ebben a városban, ahol senki nincs, akihez baj esetén fordulhatnék…
tag: Alekszej ~ set: Feel the night around you ~ notes: Remélem tetszik! ❤















Vissza az elejére Go down











avatar
My heart is european

I am rich honey

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : aaron taylor-johnson

Hozzászólások száma : 10

▽ Munkám : elherdálni a családi vagyont

▽ Szexualitás : heteroszexuális




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Szer. Ápr. 01, 2015 3:29 pm
Tárgy - Amanda & Alekszej







a lonely
NIGHT IN LONDON

Tavaszi út, borús London, ezernyi tárgyalás és ezer lelépett barát - ez jellemzi a napjaimat. Minszkből Londonba utaztam, elintézni egy fontos üzletet a családi cégnek és egy kicsit kikapcsolódni, egyszerre teljesíteni a kötelességet és élvezni a hasznot. De úgy látszik, akinek a nemzetiségében nincsen bent az orosz szó, az éjfél előtt kidől a vodkától, hívhatsz neki taxit és azt is telehányja gyémántokkal. Az én barátaim is ilyenek; a szélrózsa minden irányába eltávoztak, hányni vagy éppen kiájulni.
Most pedig kénytelen-kelletlen vagyok azon kapni magamat, hogy igazi antiszociálisként lógatom a lábamat London egyik hatalmas szórakozóhelyén, ujjaim között egy félig teli poharat szorongatok, vagy félig üreset - mind csak nézőpont kérdése. A zene dübörög a fülemben, szinte rázkódik tőle a bárszék az én göndör tincseimmel együtt. Fiatalok sürögnek körülöttem, hullámzik a tömeg, de semmi több, mint Minszkben. Egy klub mindenhol ugyanolyan. Mindenki ugyanolyan részeg, minden tipikus partiarc fellelhető itt, és legalább minden mosdóban egy vécékagylót hányás borít.
Most szentnek tűnhetek, aki elítéli ezt. Azonban, napok óta nem voltam józan. Csak töltöm magamba az italt, éppen annyira szükségem van rá, mint másnak a vízre. Mintha csak ez tudna megmenteni a világ minden gonoszságától, holott éppen úgy közéjük tartozik. Az igazság az, hogy unom Londont, unom Minszket, unom Párizst, Rómát, egyszerűen csak tele van a lelkem unalommal és nyűggel a világ iránt - igazi képviselője lehetnék a byronizmusnak.
Felsóhajtok, vízként hajtom le a pohár alján ülő tequilát, és felállok a bárszékről. A helyemre azonnal lecsapnak, kissé lusta pillantással konstatálom, hogy ide már nem tudok visszajönni. A zsebembe mélyeszteném a kezemet ebben a tétova állapotban, amikor ujjaim valami kemény és szögletes felületbe ütköznek; cigaretta. Tompa mosollyal sétálok ki a klub elé, a többi dohányos társaságába.
Előhúzom a zsebemből a dobozt, az ajkaim csak úgy viszketnek a cigarettáért. Egy szálat sietve kiemelek és keresem az öngyújtót a dobozban, ám nyomát sem látom. A szálat a szám közé helyezem és  mindkét kezemet a zsebeimbe mélyesztve kutakodok az elveszett öngyújtó után. Se elől, se hátul nem találom, a szívem furcsán dörömbölni kezd.
Mély levegőt veszek és a hozzám legközelebb állóhoz lépek. Még annyit sem mérek fel róla, hogy cigarettázik-e, vagy sem, vakon szegezem neki a kérdést:
- Nincsen öngyújtód?  

 
note: -

WHAT KATY DID
















▽▲▽

nicotine
Baby, I'm preying on you tonight Hunt you down eat you alive Just like animals Animals Like animals
Maybe you think that you can hide I can smell your scent from miles Just like animals Animals Like animals Baby, I'm
Vissza az elejére Go down











Sponsored content
My heart is european


SOLDIER OF LOVE





Témanyitás





Tárgy - Re: Amanda & Alekszej


















Vissza az elejére Go down

Amanda & Alekszej

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Amanda & Alekszej

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
♡ Heart of Europe ::  :: N.-Britannia :: London-