Tárgy - Re: Alföld Allstars - Tibi & Timi

Testvérek között hamar átadódnak a titkok, soha nem maradnak egészen rejtve.

Már régóta tervben volt, hogy hazalátogatok Szentesre. De még csak most jutottam el odáig, hogy ezt meg is valósíthatom. Eddig lefoglalt a rengeteg munka, egyik színpadról le a másikra fel, az utazások na és persze a castingra járás. De nem bánom mert élvezem, szeretem a munkámat és semmi pénzért nem adnám fel. Már nem is tudnám máshogy elképzelni az életemet. Mindig is erre vágytam és örülök, hogy nekem mindez össze is jöhetett, nekem nem csak egy álom maradt hanem mindez valósságá válhatott. De nem sikerülhetett volna a családom és a barátaim nélkül, akik mindig mellettem álltak.
Otthon nem tudják, hogy jövök, mert tegnapig még én sem lehettem benne biztos. Az utolsó pillanatban szóltak, hogy a válogatót áttették jövő hétre. Úgyhogy majd mindenkit nagy meglepetés fog érni amikor belépek az ajtón.
Hosszú ás fárasztó repülőúton vagyok túl, de legalább tudtam egy kicsit aludni. Így már nem érzem magam olyan fáradtank, mint amikor felszálltam. Akkor azt hittem nyomban elájulok, ugyanis az utóbbi két napom nagyon jól sikerült. Csupa szórakozásból állt, Sallyvel elutaztunk Madridba és annyi új dolgot sikerült kipróbálni ismét. Mellette olyan kalandos életem van, míg Leo olyan nyugodt. Nincs semmi ami kizökkenthetné a megszokott kis életéből, de szerintem nem is akarja.
Na végre, itthon vagyok. A házunk előtt még megállok egy pillanatra, aztán már nyitom is a kaput és belépek. Miután becsuktam elindulok és pár gyors lépéssel át is szelem az udvart, magam után húzva a bőröndömet.
Belépek a házba de senki sehol. A cuccomat ledobom a nappaliba ráérek majd később is felvinni a szobámba. Mert hiába költöztem el a szobám még mindig ott van nekem, ide bármikor visszatérhetek ha akarok. Ebbe a házba mindig lesz helyem.
- Hey, szia bátyus! - egy pillanatra összerezzenek amikor kilépek a szúnyoghálón. A meglepetés nem jött össze, inkább neki sikerült meglepnie engem. Nem számítottam rá, hogy itt fog üldögélni.
- Ah, csak a szokásos, divatbemutató itt, casting ott. Elég fárasztó tud lenni, de nagyon élvezem. Az elmúlt hetekben Párizsban és Dániában jártam. De jövő hónapban Milánóba, Hamburgba és esetleg New Yorkba kaphatok munkát. Illetve nagyon reménykedek benne, hogy kapok egy szerepet egy új filmben. Még semmi hír felőle, pedig már egy hete volt a meghallgatás  – kezdek bele a mesélésbe. Majd elveszem a felém tartott sört és belekortyolok.
- Na és itthon mi újság?  - kérdezem érdeklődve. Néha beszélünk neten vagy telón, de akkor se jut mindenre idő.

Tárgy - Alföld Allstars - Tibi & Timi

mindenütt jó, de legjobb... itthon

Timi & Tibi

Hátra hurcolom a magnómat a teraszra és lerakom a fantasztikus fehér műanyag asztalunkra. Közben térülök-fordulok, magamhoz veszem a sörös rekeszt és kiterelem a konyhából a kutyát is. Anyu és apu kint vannak a Nagyhegyen a hobbikertben, elvégre vetni kell. Annak azért nem örülnének, ha Zotya összejárkálná a padlót bent. Zotya a német juhászunk. Ez egy kertes ház, egy alföldi város kertvárosában. Alapfelszerelésnek minősül a blöki. Meg jófej. Szeretem az állatokat, de Zotya mintha tudna kommunikálni. Mikor kölyök volt felváltva tehénkedett bele vagy az én ölembe vagy a Timiébe. Ahogy nőtt ez úgy lett fájdalmasabb.
De még így, évek után is örülök, ha ez a szeretnivaló dög legyötör engem (mintha az nehéz lenne) és körbenyalja a képemet. Még egy jó ok az alapos mosakodásra. Radioaktív anyagot nem engednék a közelébe, meg amúgy is az öregem mindig egy Geiger-Müller számlálóval vár a kapuban. Víztisztítós, így nem kekeckedem vele, mert elvisz a laktanyába és belevág egy jó nagy lavór tisztítóoldatba.
Elindítom a zenémet miközben bontok egy sört, de a távolban mintha a kaput hallanám csukódni. Ciccentek egy másikat biztos, ami biztos alapon. Amíg hülye vagyok sem gondolok a munkára, meg a kockulásra. Pedig pár óra és lesz egy raid, amit nem kéne kihagyni...
A konyhaajtó csukódik, én meg lerakom magam a műanyagszékbe és várom, hogy mikor lép ki a szúnyoghálón. Haha, kishúgi, a bátyád nem tudod átbaszni, meg akartál lepni minket, mi? Amint kattan az ajtó, úgy nyújtom felé az Arany Ászok-at.
- Szerbusz, Tímea. Mi újság a nagyvilágban, sztárlány? - vigyorgok rá boldogan. Ha nem lesben álltam volna, tuti letaroltam volna őt. De majd később, most sör és élménybeszámoló.