Sokan azt hiszik, hogy egy fiú és egy lány között nem lehet barátság… és itt most az igazi barátságról beszélek. Arról a barátságról, amikor feltétel nélkül szereted a másikat, és megpróbálsz neki megadni minden segítséget, ha szüksége van rá. Nos, bármennyire is hihetetlen ez a kapcsolat áll fent Haylee-vel köztünk. Most is épp a segítségére vagyok, csakúgy, mint ő nekem. Mind a ketten arra törekszünk, hogy féltékennyé tegyünk egy-egy számunkra nagyon fontos embert. Hatalmas logikával kell rendelkezni ahhoz, hogy az ember rájöjjön arra, hogy az adott szituációban nagyon sokat kell a másikkal lenni… legalábbis, ha azt akarja, hogy sikeres legyen. Mi erre törekszünk, úgyhogy ezt a délutánt is együtt töltjük. Mivel sokak szerint nincs is romantikusabb egy sétánál a parkban, ezért a mi döntésünk is erre esett. A „barátnőm”, Haylee vállát átkarolva sétálok a már jól ismert járdán. Azon kattog az agyam, hogy vajon mit gondolhatnak a régi ismerőseink, akik hallottak a mi kis – újra – kibontakozó románcunkról…, ami valójában nem is létezik. Igazából nagy szerencsém, hogy teszek az emberek véleményére. Leszámítva egy lányt, aki lehet, hogy még a létezésemről sem tud. Mindegy. Kyan legalább ismeri Haylee-t. valószínűleg kedveli is… nem is akrárhogy. - Nos mit gondolsz? Megtaláljuk még ma a te híres Kyan lovagodat? – mosolygok rá kedvesen. Nem igazán bírom a srácot. Mármint nincs nagy gondom vele, de most komolyan féltékennyé kell, hogy tegyük azért, hogy rájöjjön mit is érez egy ilyen gyönyörű lány iránt, mint Haylee? Ez most lehet úgy hangzik, mintha totál odáig lennék álbarátnőmért, de ez nem igaz, viszont fel tudom mérni Hay értékeit. Jó, belátom hogy vannak hibái, viszont ezek teszik őt egyedivé, olyan lánnyá, akit nem találsz meg minden sarkon. Gondolataimba merülve ballagunk tovább a járdán. Messziről egy felénk közeledő, magas alakot vélek felfedezni. A fiú nem ismeretlen számunkra. Kyan baktat felénk. Akció indul! Karomat leveszem Haylee válláról, majd a dereka köré fonom. Közelebb húzom magamhoz. - Játék indul! Három, kettő, egy! – nyomok egy puszit mosolyogva bársonyos arcára, majd nem túl kedvesen nézek fel Kyan arcára, aki egyre közelebb ér hozzánk. Igazából néha belegondoltam, hogy mi lenne, ha megverne. Kettőnket összevetve valószínűleg ő nyerne. Remélem erre nem kerül sor. Majd azért odafigyelek a mozdulataira. Na jó biztosra kell mennem Haylee-nél. – Haylee, ugye a jövendőbeli barátodnak nem áll majd szándékában kiverni belőlem a szart is? – kérdezem felhúzva mindkét szemöldökömet. A válaszra várva azt nézem, ahogy a köztünk lévő távolság egyre csökken. Kyan baromi nagy léptei miatt nem lepődök meg azon, hogy a távolság maximálisra való csökkentése öt lépés után történik meg. - Kyan! – üdvözlöm az előttem álló fiút miközben alaposan végigmérem. Haylee arcát nézem, majd gyengéden megszorítom oldalát, hogy tudja még mindig játékban van. Nem olvadhat el Kyan első kedves szavától. Hosszú és talán fájdalmas játszmának nézünk elébe…
Vendég
My heart is european
Vendég
Vas. Ápr. 12, 2015 7:26 pm
Tárgy - Re: PARK - HAYLEE & KYAN & ANTHONY
acting time
kyan pepijn && haylee saintmort && tony reeves
« park. »
Mindössze pár éve ismerem Tony- t, mióta elkezdtük a gimit, de elég jól összebarátkoztam vele, ám a kapcsolatom vele közel sincs olyan jó, mint Kyannel. A kettőt nem is lehet összehasonlítani, és ha lehetne sem akarnám. Tonyval együtt voltam anno, magam sem tudom miért és Ő sem, ma már szerintem mind a ketten csak nevetünk a dolgon. Nem volt túl jó egyikünknek sem és hiába bírjuk egymást örültünk, ha nem töltjük együtt az időnket. Akkoriban is szívesebben és sokkal gyakrabban is eljártam Kyannel mindenhová, minthogy a barátommal töltsem el az időmet. Mostanra már viszont tényleg szeretek együtt lenni Tonyval, Ő az, akivel bármikor, bárhol el tudok hülyülni, akivel rágyújthatok, és aki mindig viccelődik, mondhatni Ő az osztály bohóca és szívtiprója egy személyben. Kyan már tényleg teljesen más tészta, vele többnyire ugratjuk egymást és bármiről el tudok vele beszélgetni, ha kell. Minden apró titkomat tudja, és minden megrezdülésemről van tudomása. Mostanság kissé – na jó, nagyon – bűntudatom van amiatt, hogy hazudok neki Tonyval kapcsolatban és sokszor nem is tudom mi értelme van ennek az egésznek, ha nem látok majd fejlődést az ügyben hamar véget vetek ennek az egésznek. Az oldalamon Tonyval sétálgatok az egyik közeli parkban és azt lesem nem- e jár a közelben az a srác, akiért megdobban a szívem. - Tuti – mondom halkan Tonynak. A árgus szemekkel fésülöm át a parkot és egy magas, göndör alakot próbálok kiszűrni az erre járó emberek között. Nem mondom azt, hogy gyakran el szoktam erre járni Kyannel, de volt már rá alkalom és az otthona sincs messze innen, így remélem, hogy előbb- utóbb felbukkan. Kiveszek egy doboz cigit az oldaltáskámból és egy szálat a számhoz emelek, majd meggyújtom. Komolyan függőséget okoz a dohány, ha akarnék sem tudnék vele leállni. - Kérsz? – nyújtom Tony felé a dobozt és várom, hogy rábólintson. Kyant sosem kínáltam még meg, mert tudom, hogy zsigerből visszautasítaná, de ez a srác dohányzik és a suliban, szünetekben is gyakran kilógunk rágyújtani. - Ó te jó ég – kezdem el mélyebben venni a levegőt, amikor meglátom a fiút, aki egyenesen az álmaimból lépett elő. Mélyet szívok a cigimből és halványan elmosolyodom azon a puszin, amit Tony nyomott az arcomra. – Te hülye vagy – nevetek fel. – Nem verne meg – mondom tök nyugodt hanggal, ám a belsőm tüzel, teljesen elveszek. - Kyan – ismétlem el én is a fiú nevét mosolyogva, mikor közelebb érünk hozzá. Odalépek és egy- egy puszit nyomok az arca egyik, s másik oldalára, majd visszalépek az állítólagos barátom mellé. – Mi járatban erre? – kérdezem kínosan, miközben beleszívok a cigimbe. Hülye kérdés, de azért remélem nem fog hülye választ adni, sőt ebben a percben kezdek abban reménykedni, hogy továbbmegy. Nem fog nekem menni ez a színjáték, pocsék színész vagyok ráadásul most még az ideg is tombol bennem. Össze kell szednem magam, mert így nem vagyok működőképes.
Vendég
My heart is european
Vendég
Szer. Ápr. 15, 2015 8:52 pm
Tárgy - Re: PARK - HAYLEE & KYAN & ANTHONY
+ Tubicákkal találkozni a legjobb
- Mindjárt megyek, csak találkozom Bethanyval. – kiabálok vissza az erősen kalimpáló haveromnak, akinek annyi szabadideje van, hogy adhatna mindenkinek belőle és még akkor is maradna neki rengeteg. Sóhajtva túrok bele a hajamba, mielőtt átakasztanám a vállamon az oldaltáskámat és betéve a fülhallgatómat indulok el a parkba találkozni a kedves ismerősömmel. Imádom tartani a kapcsolatot a régi ismerősökkel, barátokkal, volt osztálytársakkal, mert sosem lehet tudni mikor lesz szükségünk rájuk és nekik mikor lesz ránk. Ezért jó, ha baráti viszonyt tartok mindenkivel, párszor ráírok, és megkérdezem miként szuperál az egészsége vagy elhívom őket bandázni. Jó dolog ez, úgy felfrissíti az ember kedvét a lelkének pedig csak jót tesz. A nagyapám is mindig azt hajtogatja, hogy legyél kedves, hívj fel mindenkit és keress barátokat, minél többet annál jobb, mert így élhetsz teljes életet. ÉN pedig tlejes életet akarok élni, hogy amikor a halálos ágyamon fekszek akkor azt mondjam: egy percet sem bántam meg az életemből. De ez már most hazugság, hiszen bánom azt, hogy Haylee-t átengedtem Anthony-nak, pedig nem érdemli meg a csávó. Egyszerűen nem bírom Őt, olyannak tűnik, mint azok a személyek, akik benyalják magukat a tanároknál. Csak Ő másnál nyal, történetesen az én Hayleemnél, ez pedig nem tetszik. Nagyon nem! Úgy örültem annak mikor szétmentek, ünnepi bulit tudtam volna rendezni, de ehelyett LeeLee mellett voltam és próbáltam együttérzően viselkedni. Belül közben hula táncot jártam, szambáztam és cha-cha-cha-t jártam. Nagyszerű érzés volt, de még akkor sem volt bátorságom bevallani az érzéseimet, és nem is fogom. Nem akarok véget vetni ennek a tökéletes barátságnak. Mi külön-külön alkotunk jó párost, és nem egyszer hallottam már olyanról, hogy a legjobb barátok mikor összejöttek már nem értették meg ugyanolyan jól egymást. Ez pedig aggasztó. Már majdnem megérkezek a megbeszélt helyre, de ekkor olyat látok, amit nem szerettem volna. Kellett nekem róluk gondolkodni, most pedig itt gusztustalanul szerelmesen állnak, egyenesen felém tartanak. Nagy levegőt véve veszem ki a fülemből a dugókat, hogy halljam, ha hozzám szólnak, de most azt kívánom, bárcsak levegőnek néznének. Előkapom a telefonomat és még mielőtt leállnék velük társalogni küldök a partneremnek egy sms-t, hogy késni fogok. Pedig majdnem időben odaértem, végre, az első randim lett volna, ahol nem rám kellett volna várni. - Helló. – köszönök egyszerűen mind a kettőnek, mosolyt próbálva erőltetni az arcomra. Haylee puszijára meglepetten elkerekednek a szemeim, és nem tudom hová tenni ezt a cselekedetét. Pár napja még fasírtban voltunk, most meg ez? Áh, nem értek én a lovakhoz. – Hamarosan találkozóm lesz itt. – nézek az órámra, és biztos vagyok abban, hogy már tényleg elfogok késni. Innen egyhamar nem fogok elszabadulni. – Na, és ti? Nem kéne suliban lennetek? – kérdezek vissza, hogy ne kapjanak gyanút a galambocskák. Az egy dolog, hogy nekem kötetlen órarendem van, nem muszáj bennem minden órára, de ők még suliznak. Nekik csak komolyan kéne venni ezt az egészet.
Vendég
My heart is european
Vendég
Csüt. Ápr. 30, 2015 8:50 pm
Tárgy - Re: PARK - HAYLEE & KYAN & ANTHONY
Haylee, Kyan & Anthony
Amikor még fiatalabb voltam sokszor gondolkodtam azon, hogy színész leszek. Viszont mindig elvetettem az ötletet, mert nem szerettem más bőrébe jutni. Utáltam megjátszani magam... Erre mit csinálok most? Színészkedem. Persze! Viszont ez nem csak egy-két óráig tart. Ha kell hetekig, hónapokig. Igazából utálom ezt az egészet csinálni és alig várom hogy a "lovag" végre észrevegye magát. Viszont az jó, hogy ezt Haylee-vel kell csinálnom. Megőrülnék ha valaki mást kellene puszilgatnom. Meg persze ez majdnem hogy alap dolog nálunk. - Ne is csábíts - utasítom vissza a cigit pedig nagyon kívánom. Viszont megfogadtam magamnak, hogy leszokom mivel nem ez a legolcsóbb szórakozás. Ráadásul nagyon káros, de igazábol azt leszarom. Az a legnehezebb a leszokásban, hogy a dohányzást érzelmekhez kötöttem. Ez alatt azt értem, hogyha ideges vagyok vagy szomorú az első dolog, ami eszembe jut a cigi. Amikor Kyan "köszönt" minket mérgesen nézek a szemébe. Viszont a tekintetemben nincs annyi harag, mint, amikor Haylee-re nézek. Nem hiszem el, hogy adott neki egy puszit! Most komolyan nem tudja, hogy mit jelent a színjáték???? Elhiszem, hogy bármelyik percben meghalna érte, de most Istenem... ha miatta fogjuk elcseszni a saját tervét esküszöm kinyírom. Amikor visszalép mellém rögtön megfogom a kezét, hogy ne tudjon eltávolodni mellőlem. - Tartsd magad a tervhez! Mindent el fogsz rontani. Nincs puszi - suttogom neki alig hallhatóan és iszonyat dühös vagyok rá. - Találkozód? Vicces, hogy az emberek milyen hamar el tudják felejteni a barátaikat, ha valami nem úgy sikerül, mint, ahogy azt eltervezték. Igazam van Kyan? - nézek a szemébe és félek, hogy túllövök a célon, viszont igazam van. Ha jól tudom nem nagyon kereste Haylee társaságát az utóbbi időben. Erősen szorítom meg Hay kezét, hogy nehogy Kyan védelmére keljen. Ott totál lebuktatná magunkat. Kyan iskolás kérdésére majdnem felnevettem. Komolyan ez aggasztja a legjobban? Ha velem valaki ezt csinálná, mint, amit én Haylee-vel szétverném... vagy legalább is megpróbálnám. Gondolom. - De, ott kellene lennünk - nyomok egy puszit Haylee arcara nagyon közel a szájához -, viszont a kapcsolatunk többet jelent bármelyik tantárgynál. Van, aki törődik és kimutatja az érzéseit a másik iránt az iskola ellenére is - közlöm hanyagul és komolyan arra várok, hogy mikor éri el Kyan keze az arcomat. Csinálhat bármit csak tökön ne rúgjon! Komolyan! Bármit csak azt ne. Kicsit feszülten nézek Hay-re, mert félek, hogy megharagszik rám a szavaim miatt. Viszont ez egy játék... és ha csak így tudom rávenni Kyant arra, hogy valljon már végre szerelmet, akkor így fogom.
- Mindjárt megyek, csak találkozom Bethanyval. – kiabálok vissza az erősen kalimpáló haveromnak, akinek annyi szabadideje van, hogy adhatna mindenkinek belőle és még akkor is maradna neki rengeteg.