Üdvözöllek európa szívében kedves utazó!


 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Share| .

kate && milla xx

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down











avatar
My heart is european

I am Student

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : Park Shin Hye

Hozzászólások száma : 6

▽ Szexualitás : leszbikus




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Pént. Ápr. 10, 2015 1:47 pm
Tárgy - Re: kate && milla xx



Kate && Milla

Mikor elköltöztem a szüleimtől nem gondoltam volna, hogy lesznek pillanatok, amikor visszavágyom. Vannak percek, amikor arra várok, hogy reggel anya jöjjön és felkeltsen, míg apa csináljon nekem kávét és dupla puszival köszönjek el tőlük az iskolába menet. Tökéletes családi idill, ami természetesen nálunk sem volt meg mindig. Voltak reggelek, mikor mind a hárman olyan kómásak voltunk, hogy örültünk, ha nem kell más emberekkel találkozni. Ilyenkor többnyire a suliból is elkéstem, míg a nevelőszüleim a munkahelyeikről. Tudom, vagyis merem remélni, hogy abból, amiket elmondanak nekem, még jobban szeretnek, mintha a vérszerinti gyermekük lennék, mivel nekik nem adatott az meg, hogy gyermekük legyen, de én mégis itt vagyok nekik. Vagyis voltam, magam sem tudom pontosan. Még mindig hihetetlenül szeretem őket és hiányoznak nekem.
Mindenféle hátrány és vágy ellenére, hogy vissza akarok menni a nevelőszüleimhez nagyon szeretek itt élni Kate- tel. Sokkal jobb, mintha egy zsúfolt kollégiumban lennék, tele idegenekkel. Ugyan nekem nincs azzal bajom, ha más emberek előtt kell feloldódni és produkálni magam, sosem voltam szégyellős és már nem is leszek az. Mióta ideköltöztem is nem egyszer volt már az, hogy mindössze egy magamra csavart törölközőben járkáltam a házban, mert nem volt kedvem felöltözni. Nem akartam elmenni a szobámig, hogy vegyek el tiszta, friss, illatos ruhát. Ó, ha a lustaság fájna én már nem lennék itt!
Sohasem titkoltam, hogy leszbikus vagyok és nem is érdekelt más emberek véleménye ezzel kapcsolatban. Ha elítéltek vagy netalántán kigúnyoltak emiatt csak megrántottam a vállam és annyival vágtam vissza, hogy legalább én ettől különleges leszek, míg ők senkik maradnak. Sosem okozott gondot, hogy belevigyorogjak mások képébe és úgy elkezdjek nevetni rajtuk, hogy többet még csak rám se merjenek nézni. A nevelőanyám mindig azt mondta, hogy talpraesettnek kell lennem, aki kiáll magáért és én ezt teljesítettem is. Néha már túlságosan is elszaladt velem a ló, de ez cseppet sem érdekel. Ettől vagyok az aki.
Mióta ideköltöztem Kate- hez kissé visszafogom magam. Valamennyire feszélyez az, hogy egy olyan lánnyal élek együtt, aki körülbelül velem egyidős és még ilyen jól is néz ki. Nem akarok rámenős lenni vele kapcsolatban és jobbnak tartom, ha tényleg visszafogom magam, ám vannak pillanatok, mikor nem akarok egyedül maradni a gondolataimmal, mint ma reggel is és ilyenkor jobbnak tartom, ha felébresztem, hogy legyen kihez szólnom. Ilyenkor tényleg nem érdekel, ha durcás lesz miattam, de a saját önző kis célom érdekéből megéri nekem.
- És mit álmodtál? – kérdezem mosolyogva. Ha velem álmodott az rossz már nem lehet. Mostanában az alvás is nehezemre esik, mert a nővéremre gondolok, aki nem válaszol nekem és mostanában mindig olyan izgatott vagyok miatta, hogy csoda, ha van egy nyugodt percem.

















▽▲▽

will I find you?
Vissza az elejére Go down











avatar
My heart is european

I am Student

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : Taylor Marie Hill

Hozzászólások száma : 30

▽ Munkám : színesre festeni a város csatornafedeleit

▽ Szexualitás : biszexuális




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Szer. Ápr. 08, 2015 11:22 pm
Tárgy - Re: kate && milla xx




We’re gonna be reachin’for the sky tonight
a milla-k ♥
Soha többé nem iszom, nem Briannel, és nem modellkonferencián. Kettő, kereken kettő napja értem haza, pár napnyi folyamatos ivászat után még most sem vagyok képes tiszta fejjel... Hát egyáltalán csak tisztán kinézni a fejemből. A redőny kitartóan tartja kint a napfényt, pedig az folyamatosan az én arcomba akar világítani. Erősítésképp a takarót is a fejemre húzom, kicsi lyukat hagyva az orromnál, hogy a friss levegő azért bejusson, és igyekszem mélyre visszazuhanni alfába.
De persze, mint minden egyes ilyen próbálkozásom, mióta lakótársam van, kudarcba fullad, mennyei illatok árasztják el a szobámat, galádul beférkőzve a kis résen, amit esti kukkoló rés gyanánt hagytam meg. Most viszont a pokolba kívánom őket, mert van egy olyan érzésem, hogy öt percen belül a készítőjük is a szobámban lesz, kiverve minden álmosságot a fejemből, belefúrva magát a képzeletembe, és soha többé, vagy legalábbis nagyon hosszú ideig nem jön ki onnan.
Nem lenne ez gond, tényleg nem, ha nem lennék teljesen és tökéletesen biztos abban, hogy ennek a lánynak én nagyon nem fogok jót tenni. Egyrészt, nem vagyok kapcsolati ember, soha nem is leszek, nem is voltam, mióta csak ismerem a vonzódás fogalmát. Márpedig ő nem tűnik olyannak, aki csak úgy elvan valakivel egymás mellett, mert épp az esik jól neki. Anyám kitérne a hitéből, és vallást váltana, ha tudná, hogy soha az életben nem áll szándékomban letenni a voksom egyvalaki mellett. Mégis hogyan tudnék dönteni, mikor annyi megismernivaló ember él a földön, vagy akár csak Londonban. Már csak Millára gondolva is, mikor először belépett az ajtón, tudtam, hogy ez a lány kell nekem. Valahogy. Sokszor. Már csak azért is, mert fizeti a rezsi felét, így nem kapcsolják le a villanyt, a tv-t vagy épp a netet.
Meghallom a lépteket, amik felém közelítenek, kidugom a fejem a takaró alól, de a szemem nem nyitom ki. Addig jó neki, míg azt hiszi, alszom, lehet csak leteszi a kaját, és el is megy. Nem telik bele öt másodperc, érzem, túl naiv voltam, ez a lány nem akar engem békén hagyni, sőt, kifejezetten kínozni akar, és most legszívesebben lehajítanám a harmadik emeletről, mert ház azok a redőnyök azért vannak, hogy le legyenek húzva, nem azért, hogy feltekerődve porosodjanak.
Érzem ahogy megsüpped az ágy, egy vékony alak árnyékot vet rám, és ezért most megint szeretem, de csak ameddig el nem kezd ébresztgetni. Elkapom a csuklóját, és finoman lerántom magam mellé az ágyra, Arcomat belefúrva a puha hajzuhatagba. Így talán képes leszek visszaaludni, vagy csak pihenteti a szemem, de hogy én innen ki nem engedem egyhamar, az is biztos. Egyik szememet félig kinyitom, hogy aztán ugyanolyan szorosan vissza is zárjam, mint előtte volt, és nyöszörögjek is mellé.
- Kegyetlen boszorka. Épp veled álmodtam... – Suttogom a nyakába, és egy finom puszit lehelek rá, majd ha tudom, és engedi, még közelebb húzom magamhoz.



> mondtam én, hogy írok amint tudok  <3
















▽▲▽

Vissza az elejére Go down











avatar
My heart is european

I am Student

SOLDIER OF LOVE


▽ karakterem arca : Park Shin Hye

Hozzászólások száma : 6

▽ Szexualitás : leszbikus




Témanyitás



Felhasználó profiljának megtekintése


Szomb. Márc. 28, 2015 8:05 pm
Tárgy - kate && milla xx



Kate && Milla

Szeretem az unalmas szombatokat, amikor az ég egy adta világon semmi dolgom. Mikor elkezdtem az egyetemet kézenfekvő volt, hogy maradok a szüleimmel, nevelő szüleimmel, mivel közel laknak az iskolához. Nem akarták, hogy elmenjek tőlük és úgy plusz pénzt sem kellett volna fizetnünk a házhoz. De aztán megláttam egy hirdetést, amiben egy lány lakótársat keresett magának én meg végre ki akartam törni a jó kis szülői házból. Úgy gondoltam elég érett vagyok ahhoz, hogy elköltözzek és a saját utamat járjam. Anyám nem örült a dolognak, mikor bejelentettem elkezdett velem veszekedni, de apámmal más volt a helyzet. Örült, nagyon is, tetszett neki, hogy önálló úton akarok járni és nem függeni tőlük, aztán azt is mondta, hogy tudnom kell, hozzájuk bármikor visszamehetek, ha úgy tartja kedvem. De nem fogok visszamenni, akármennyire is csábító az ajánlat. Szeretek itt élni.
Mint minden reggel most is azzal kezdek, hogy megnézzem az e- mailjeim. Végiggörgetek rajtuk és csalódottan nyugtázom, hogy még mindig nem írt vissza a vér szerinti testvérem. Már hetek óta megtaláltam és írtam neki, de Ő nem válaszol. Nem tudom, hogy azért- e, mert hülyeségnek tartja ezt az egészet, vagy mert szimplán nem érdekli a dolog, de a remény hal meg utoljára, így továbbra is várom a válaszát. Ha nem ír személyesen fogom felkeresni, ha nem akarja velem felvenni a kapcsolatot tökéletesen megértem, de nekem látnom kell, legalább egyszer az életben.
Nagyot kortyolok a még gőzölgő teámból, amit nemrég készítettem el. Mindig elfelejtkezem arról, hogy lassan igyam, így nem meglepő módon végigégeti a szám, a nyelőcsövem. Figyelmesebb is lehetnék, de egyszerűen nem megy. Ilyen az én formám.
Az órára pillantva látom, hogy kilenc óra harminchat perc van. El akarom terelni a figyelmem valamivel, hogy nem kaptam e- mailt a nővéremtől, így a konyhába vonulok és feltörök pár tojást, majd megsütöm. Tökéletes reggeli lesz Kate és az én számomra, még ha nem is vagyok éhes egyáltalán. Kiszedem két tányérra és a tányérokat tálcára rakom. Vágok fel zöldséget hozzá, paradicsomot, uborkát, paprikát és el is készülök a reggelivel. Öntök még ki Kate- nek egy csészébe teát, ami még mindig gőzölög, bár már nem olyan forró, mint volt. Mosolyogva indulok el a még sötét szobájába. Amint beérek, lerakom az íróasztalára a tálcát és kihúzom a redőnyt. A fény beárad a szobába, ezzel világos lesz mindenütt. Az arcomról a mosoly levakarhatatlan, hihetetlen, de ez a lány még alvás közben is tökéletesen néz ki.
- Jó reggelt álomszuszék!– simítom meg gyengéden az arcát és csak reménykedni tudok abban, hogy fel is ébred.
















Vissza az elejére Go down











Sponsored content
My heart is european


SOLDIER OF LOVE





Témanyitás





Tárgy - Re: kate && milla xx


















Vissza az elejére Go down

kate && milla xx

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
♡ Heart of Europe ::  :: N.-Britannia :: Lakások :: Kate Maccallister lakása-