▽ Munkám : egyetemi hallgató, bébiszitter, alkalmi tanár
▽ Szexualitás : leszbikus
Vas. Ápr. 19, 2015 12:21 am
Tárgy - Re: Amanda & Rissa - Mamma Mia gyorsétterem
All along it’s been a race against the clock
Megnyugszom, amikor Rissa fogadja a köszönésemet. Régen láttam már élőben, így csak reménykedni tudtam benne, hogy nem néztem be a dolgot és lépek oda egy vadidegen nőhöz. A köszönés okozta enyhe zavaromat is gyorsan áthidalja, ő ugyanis gondolkodás nélkül feláll és megölel. Talán nemcsak pletyka a déli emberek közvetlensége, most legalábbis úgy tűnik. Nem mintha kislánykorában gondot okozott volna neki az érzelmei kifejezése, de azóta mégiscsak eltelt tíz év, az alatt pedig igencsak sokat változhat egy ember. Elmosolyodok és viszonzom az ölelését, noha kissé sutára sikerül a dolog a kezemben lévő cuccok miatt. Mikor elenged és visszaül a helyére, letelepszek a vele szemben lévő székre, a pincér pedig már ott is terem az asztalunknál. Megvárom, hogy Rissa adja le előbb a rendelését, hiszen ahogy nézem, még előtte sincsen semmi, várakozás közben nem kezdett bele a falatozásba. - Egy hawaii pizzát szeretnék – mondom a pincérnek, mikor rám pillant. Bólint és felírja, majd elsiet az asztaltól. - Ne haragudj a késésért, Rissa, elég sokat kellett várni a csomagkiadónál. Sokat vártál rám? – fordulok barátnőm felé, magyarázatot adva kisebbfajta késésemre a megbeszélt időponthoz képest. Remélem, nem okoztam neki túl sok kellemetlenséget ezzel. Nem szeretek megváratni senkit.
Tárgy - Re: Amanda & Rissa - Mamma Mia gyorsétterem
Amanda & Rissa
Semmi kedvem nem volt ahoz, hogy felkeljek, inkább egész nap csak feküdtem volna, meg pizsamában mászkáltam volt a lakásban egyedül, de sajnos fel kellett kelnem. A mai nap találkozót beszéltem meg egy nagyon régi ismerősömmel, akivel kiskoromban találkoztam még amikor Texasban voltunk nyaralni. Azután az interneten tartottuk egymással a kapcsolatot, de nem annyira sűrűn beszélgettünk egymással. Hébe-hóba néha beszéltünk csak. Mindig is terveztük, hogy találkozunk egymással, de sajnos a nagy távolság miatt ez nem volt lehetséges. Azonban, Amanda ide költözött Európába, mert ide jelentkezett egy egyetemre, azt hiszem Londonba. Így már könnyebb mind a kettőnknek utazni. Most ő utazott, mert én nem tudok a sok meló és a suli végett, de legközelebb majd én fogok hozzá menni. Amíg pedig itt van, alhat nálunk, és a szállásért sem kell fizetnie. A reptérről egyenesen ide fog jönni, szóval jól jön, hogy egy gyorsétterembe beszéltük meg a találkozót, mert biztosan éhes már. A telefonomat lezárom, és bele teszem a kis táskámba,aztán az ajtót kezdem el lesni, hogy mikor jön meg Amanda. - Szia. Amanda! Én is örülök neked, hogy újra láthatlak. - mosolygok, amikor megérkezik. Felállok, és megölelem, Nem tudom ,hogy lehet-e ezt, hogy megölelem, de remélem nem haragszik érte meg. Leülök vissza a helyemre, aztán várom ,hogy ő is leüljön, majd jöjjön a pincér, és felvegye a rendelésünket.
▽ Munkám : egyetemi hallgató, bébiszitter, alkalmi tanár
▽ Szexualitás : leszbikus
Csüt. Ápr. 02, 2015 12:22 am
Tárgy - Re: Amanda & Rissa - Mamma Mia gyorsétterem
All along it’s been a race against the clock
Kicsit izgatott vagyok, mikor belépek a gyorsétterembe, ahová találkozót beszéltem meg az ismerősömmel, Rissával. Tulajdonképpen mondhatni alig ismerem, hiszen csak egy netes ismerős. Még jó tíz évvel ezelőtt találkoztunk, mikor a szüleivel Texasban nyaralt. Akkor egy hónapot töltöttek ott, vakáció gyanánt és sokat játszottunk együtt. Valószínű, ha több időnk lett volna, igazán jó barátnőkké is válhattunk volna, még a nyelvi nehézségek ellenére is, amik akkor voltak még bőven, hiszen ő tizenéves lévén még nem beszélt olyan jól angolul, én meg akkor még egy kukkot sem beszéltem más idegen nyelven, legfeljebb franciául egy-két szót, de az nem sokat segített. Valahogy mégis megoldottuk, hogy a magunk módján kommunikáljunk, ráadásul a kintlét az angoljának is jót tett. Valójában kisebb fajta csoda, hogy a kapcsolat utána is megmaradt, noha megkopott kissé. Sokszor tervezgettük, hogy találkozunk, de ez a távolság miatt sosem jött össze. Most viszont, hogy ideköltöztem Európába, az egyik első dolgom volt, hogy felvegyem vele a kapcsolatot és rövid időn belül le is beszéltünk egy találkozót. Rendes dolog volt tőle, hogy rögtön belement, sőt még azt is felajánlotta, hogy nála lakhatok, míg Olaszországban tartózkodok. Örülök igazából, hogy van valaki, aki talán nem teljesen idegen, hiszen még mindig magányosnak érzem magam egy kicsit Londonban, ráadásul így még kicsit világot is láthatok. Kezemben egy megpakolt sporttáskával lépek be a megbeszélt gyorsétterembe. Belépve körbepillantok és megkönnyebbülten ismerem fel Rissát az egyik hátsó boxban üldögélő fiatal nőben. Egyenesen odalépek hozzá és megállok az asztala mellett. - Szia, Rissa! Örülök, hogy újra látlak! – Nem vagyok benne egészen biztosan, hogyan is köszöntsem, megöleljem, vagy csak simán üljek le, vagy mi legyen, ezért kissé tanácstalanul ácsorogok ott az asztal mellett. Egyáltalán, remélem, hogy tényleg ő az és nem kevertem össze valakivel, mert az elég kellemetlen lenne.
Shét telt el azóta, amióta vége lett a szünetnek, és hazajöttem, vissza Olaszországba. Anyuék, mint minden nap, ma is dolgoznak, így egyedül vagyok itthon. Ritka az a nap, amikor nem kell menni dolgozni, suliba meg csak egy két órára kell bemennem. Egyébként, óvodai dajkának tanulok. Ez egy 1 éves tanfolyam, és ezután el tudok helyezkedni bármilyen óvodába. Már a helyem meg is van, csak sikeresen le kell vizsgázzak majd Júniusban. Bár visszaköltözhetnék, Görögországba, és ott is dolgozhatnék, végtére már nagy vagyok, nem tudom mért vagyok még mindig itt Olaszországba, és mért jöttem anyuék után. A délután folyamán, találkozom, egy régi ismerősömmel, akivel már vagy 4 éve nem találkoztam. Még kiskoromban ismerkedtünk meg egymással, amikor Texasban nyaralt a család. Azóta interneten tartottuk a kapcsolatot. 11 éves koromban találkoztunk, Görögországba, azután, 4 évvel korábban, vagyis 19 éves koromban találkoztunk megint, Görögországban. Ma pedig, itt Olaszországban fogunk találkozni. Én, sajnos nem tudok utazni, ezért megbeszéltük, hogy ő utazik én hozzám, és addig amíg itt van, alhat velem a szobámban. Elég jó idő van, ezért lazán öltöztem fel. Hajamat oldalra fésültem, és befontam. A találkozót, egy csendes gyorsétterembe beszéltük meg, ami itt van két utcányira tőlem. Remélem odatalál,é s nem fog eltévedni. Az étterembe érve, keresek egy üres boxot, hátul, majd leülök. Még nem rendelek semmi, majd ha megérkezik Amanda. Míg várom őt, addig a telefonomat nyomkodom.