Az első perctől fogva bírom Wyattot, sosem volt egy rossz szava a közelemben és még eléggé ittas állapotomban is próbált segíteni nekem. Jó tanácsokat adott, de már felhasználni nem tudtam, mivel nem emlékeztem rájuk. És hogy honnan is tudom, hogy jók? Neki bevált minden taktikája Briannel kapcsolatban és egész jó úton halad a kapcsolatuk legfrissebb értesüléseim szerint és biztosra veszem, hogy nekem is olyan információkkal szolgált, amik beváltak volna, ha alkalmazom őket. Briant is rég láttam már, az óta az este óta egyikükkel sem találkoztam, így már épp itt volt az ideje. A nap folyamán még biztosan fogom mondani Wyattnak, hogyha ráér, menjünk majd el bulizni Londonba a csapattal, már ránk férne. Én is teljesen ki vagyok a sok stressztől, ami a nővérem keresgetéséből fakad.
Annt viszont lényegében még nem is ismerem. Vagyis én azt nem nevezném ismeretségnek, hogy bámultam, majd rám ordított, megijedtem, nem néztem rá és végül elhívtam magunkkal várost nézni. Kissé félelmetes nekem a csaj egyenlőre, de lehet, csak engem néz furának a bámulásom miatt, amiért nem hibáztatom Őt. Tényleg ijesztőn viselkedhettem külső szemmel nézve, de hát sosem zavartattam magam. Az éttermekből kiáradó kajaszag teljesen magával ragad, a korom hangosan elkezd korogni, amitől én még hangosabban elnevetem magam, hogy elnyomja annak a hangját. Néha elég kínos szituációkba tudok keveredni, de ez nem igazán izgat, legalább jót lehet nevetni rajtam.
- Most komolyan teljes mértékben rám bízzátok magatokat? – kérdezem kikerekedett szemekkel, majd hatalmasat nyelek. Hát ilyen nincs! – Miből gondoljátok, hogy én tudom, merre kell menni? Még szerencse, hogy nem indultunk el. Venni kellene turista térképet vagy telefonon a GPS- ben megnézni mi, merre, hány méter – mondom nekik váll rántva. Ez így hátha hoz nekünk egy kis segítséget és nem lesz semmi probléma a városnézés alatt. – Mondjuk, felőlem elindulhatunk random valamerre és majd csak visszatalálunk estig, de én azt sem bánnám, ha itt ragadnánk. Jó kis ország. Tudtok portugálul? – érdeklődöm és tudom, hogy a világ egyik leghülyébb kérdését tettem fel. Meg sem kell várnom a válaszukat, reakciójukat, hogy tudjam mire gondolnak. - Szóval nem tudtok – mondom inkább magam elé nézve. Megint sokat beszélek, mint mindig, de nem zavartatom magam ezúttal sem. – Indulás! – kiáltok fel és mosolyogva elindulok előre meg sem várva, hogy követnek – e vagy sem.
Wyatt Dessauge
My heart is european
I am in media Bitches!
▽ karakterem arca : ♣ dylan o'brien
Hozzászólások száma : 94
▽ Munkám : ♣ underwear model
▽ Szexualitás : ♣ bisexual
Hétf. Ápr. 06, 2015 11:48 am
Tárgy - Re: milla && ann && wyatt
let's have some fun
Nem tudom mit keresek itt, hogy minek jöttem el, erre a nyamvadt némafilmes szarra, amikor inkább lehetnék Briannel... ah nem vagyok normális, de most legalább megdobtam egy üzenettel, amiben kifejeztem nem tetszésemet annak irányába, hogy elrángatott ide a menedzserem, mivel milyen jó reklám ez nekem. Nem tudom miért jó reklám az, hogy némafilmeket nézek az éjszaka közepén, de segond. Itt vagyok és megpróbálom élvezni a helyzetet, még akkor is, ha nagyon nehéz. Nincs itt senki, akivel beszélhetnék, vagy egyáltalán ismerném, ami szar ezen a téren. Ismerkedhetek az igaz, de már annyi embert ismerek hogy nem emlékszem a nevükre. Viszont mikor megérkeztem megpillantottam Millát, akinek olyan tanácsokat mondtam, amik talán segíthettek neki, de nem vagyok benne biztos, hogy emlékszik rám, viszont mégis, mert délutánra beszervezett engem, meg még egy lányt, akinek a nevére nem emlékszem, hogy mi volt, de a lényeg, hogy várostnézni megyünk, így hárman, ami nem rossz, csak ém vacak vagyok a tájolódásban. Az ember azt hinné, hogy aki ennyit utazok, az tudja, de.nekm ez mindig a gyengém volt, ebbe sosem tudtam beletanulni. Időben érkezem meg a helyre, amit megbeszéltünk, ami nálam csoda, mert nrm mindig vagyok pontos, pedig nagyon igyekszem, csak balahogy nem szokott ez összejönni nekem. - Halihó. - mosolygok rájuk kedvesen, aztán figyelem a környezetet, majd a lányra pillantok, akinek nem tudom a nevét. - Akkor egy cipőben járunk. Milla, remélem te vagy magad egy GPS... - nézek rá kérlelő tekintettel, mert én nagyon béna vagyok, ha pedig, ez a kék szemű szépség is az, akkor el vagyunk veszve. Nem tudom, hogy tudnak az emberek olyan jól igazodni minden helyhez, nekem ez sehogy se megy, én akkor is el tudok tévedni, ha csak a sarki boltba megyek le, annyira béna vagyok. Franciaországban jó vagyok, ott leheterlen, hogy én eltévedjek, de itt. Minden olyan idegen, pedig szép kis éttermek vannak, meg minden.
words: ××× ♦ notes: bocsi, hogy eddig tartott
Ann Watson
My heart is european
I am Student
▽ karakterem arca : † emily rudd
Hozzászólások száma : 6
▽ Szexualitás : † heteroszexuális
Szomb. Ápr. 04, 2015 4:09 pm
Tárgy - Re: milla && ann && wyatt
these are the nights that never die
Soha nem volt még lehetőségem arra, hogy London határain kívülre tegyem a lábam. Ahhoz elsődlegesen pénz kéne, a pénzhez pedig tanulás, amit ugyebár én olyan magasról tojok le, amennyire csak lehetséges. Ha az álmodozáshoz kell tehetség, akkor az bennem kétségkívül megtalálható. Órákat tudnék tölteni egy világtérkép felett görnyedve, hogy bejelölgessem azokat a helyeket, városokat, ahová minden vágyam egyszer eljutni, s ezt eddig csak azért nem tettem meg, mert semmi humorom saját magamat hitegetni. Az egyetlen esélyem, hogy hozzámegyek Richardhoz, viszont a jelenlegi helyzetünkből ítélve ez épp annyira lehetetlennek tűnik, mint az érettségi. Az utóbbi néhány hétben minden fontosabb volt neki, mint én, ezért is döntöttem úgy, hogy elfogadom egy osztálytársam ajánlatát, miszerint menjek el helyette Lisszabonba, mivel ő a betegsége miatt sajnos nem tud. Eleinte semmi humorom nem volt egyedül, de végül megadtam magam az ingyen utazás, a felfedezésre váró város gondolatának, s végül itt vagyok. Körülvéve egy rakás ismeretlennel, egyetlen árva szál cigi nélkül, mert utazás előtt senki nem volt hajlandó venni nekem, pedig még szépen is kértem. Így azonban elkezdhetek keresni valakit, akinek van, és hajlandó még a városon is végigkoslatni velem, mivel egyedül tuti eltévednék. Ha meg ketten tévedünk el, akkor legalább van cigi. Miután veszekedtem jó tíz percet egy egész normálisnak tűnő lánnyal arról, hogy mégis mi a francot bámul, sikerült a személyében egy útitársat találnom. Említette, hogy hárman leszünk, de sajnos mindkettejük neve talán egy pillanatra ha megmaradt a fejemben, azután rögtön ki is szállt a másik fülemen. Sikeresen kiderítettem azt is, hogy akármit csinálunk, estére vissza kell érnünk a némafilmek vetítésére, amely még talán jobban felkeltette az érdeklődésem, mint a városnézés. Ennek fő oka, hogy valószínűleg filmnézés közben senki nem fog zaklatni, nem kell beszélgetnem, vagy senki idegesítő képét bámulnom. Addig meg csak túlélem valahogy. Az imént hősiesen megszerzett jégkrémemet nyalogatva érkezem a megbeszélt találkozóhelyre, kissé feszülten, mivel még mindig nem sikerült előkotornom a társaim nevét, hiába próbálok rendet rakni a gondolataim közt. – Helló – aprót biccentek, majd körbefordulok, hogy megnézzem, merre lenne érdemes elindulnunk. – Izé... Valami ötlet? Mehetünk akármerre, csak ne bízzátok rám, rémes a tájékozódási képességem – fordulok újra feléjük.
ezer bocsi a minőségért, a kövi jobb lesz
Vendég
My heart is european
Vendég
Csüt. Ápr. 02, 2015 9:16 pm
Tárgy - milla && ann && wyatt
Milla && Ann && Wyatt
Még sosem jártam Lisszabonban, ám mikor hallottam arról a lehetőségről, hogy három napra Portugáliába utazhatom tudtam, hogy hülye lettem volna, ha kihagyom ezt. Úgy éreztem itt az ideje, hogy egy kicsit kikapcsolódjak és elutazzak erre a pár napra valahová, ami nem Anglia és végképp nem Korea. Habár az utóbbi helyen még csak egyszer tettem látogatást életem során, de egyáltalán nem vágyom vissza. Aztán meg éppen itt az ideje, hogy végre ne a nővérem után kajtassak és legyen pár szabad gondolatom, ha az csak hetvenkét órára is érvényes. Kate, a lakótársam is velem tartott, ám ezt a napot ezúttal nélküle töltöm. Mikor ideérkeztünk és megláttam
Wyattot a szívem kihagyott egy ütemet. Nagyon régen találkoztunk és akkor is részeg voltam, de remélem nem emlékszik rá milyen hülyeségeket csinálhattam. Rengetegen voltunk azon az estén és valahogy Wyatt és egy másik srác is hozzánk csapódott, elszórakoztunk egész este és emlékszem jó tanácsokat adott nekem Kate- tel kapcsolatban, így egy életre belevéstem a nevét a kicsi szívembe. A sátorban, amelyben én is vagyok még rajtam kívül rengeteg ember nyomorul, akiknek minimum a háromnegyedével még egy szót sem váltottam. De ott volt az a gyönyörű brit lány, Ann, akiről alig tudtam levenni a szemem, és ha nem lenne ott nekem Kate biztosan bepróbálkoznék nála, még az sem érdekelne, hogy nem tudom biztosra a nemi identitását.
Így lett hát az, hogy kicsit tevékenykedtem és beszerveztem délutánra Wyattot és Annt, hogy nézzünk kicsit körbe Lisszabon szívében. Igazából én már alig várom az estét, hogy megnézzek néhány némafilmet, mivel az ilyen dolgok egészen kiskoromtól fogva lekötöttek, de hát addig el kell ütni az időt. Még sosem voltam ilyen eseményen és nem is túlságosan érdekel itt semmi a filmeken kívül, így gondoltam felfedezem a várost az újdonsült barátnőmmel, Annel és Wyattal, aki homályosan, de biztosan emlékszik rám reményeim szerint. - Sziasztok! – mosolygok rájuk kedvesen, mikor megérkezem a megbeszélt helyre. Körülöttem rengeteg étterem van és megkordul a gyomrom az ételek látványától, ám most nem enni jöttem ide, viszont később majd be szeretnék ülni az egyikbe.
