Életem lapjai

Egy szál boxerben vonulok el, az egyik kis szobába, ahol a többi cuccom is megtalálható, és elgondolkozom. Sosem hittem volna, hogy egyszer ide fogok kilyukadni, mert színésznek tanultam és még most is tanulok esti kurzuson, de ez nem az igazi. Minden vágyam az volt, hogy egyszer szembetalálom magam egy film plakáton, vagy egy trailerben, de nekem ez sosem jön össze, van egy olyan érzésem. Én nagyon igyekszem, tényleg, és én boldog is lennék azzal, hogy ismernek. Sokan nyafognak, hogy nincs magánéletük, na meg a paparazzik, de én tudom, hogy hozzá tudnék szokni ahhoz az élethez ebben biztos vagyok, és... kopognak.
-Wyatt... gyere már, a lányok már nagyon várnak rád, alig tudnak a popsijukon ülni!-női hang szeli át a levegőt, mire egy hatalmas sóhajtok eresztek ki. Kezdem unni már, hogy ugráltatnak, de tudom nekem ez a munkám, nem szólhatok semmit. Tökéletesen keresek ezzel, és eszemben sincsen itthagyni, csak egy kis megbecsülést kérek. Rendben van az, hogy az emberek megbecsülnek akik ismernek, de akikkel együtt dolgozom... azoknak csak egy bábu vagyok, akit ide-oda pakolgatnak és öltöztetnek. Nem tudom miért akarod ki emiatt, mert tudtam mit vállalok, és ha nem akarnám, már itt is hagyhatom volna, de nem, nem fogom itthagyni ezt a munkát, szükségem van rá.
-bazd meg told már ki a kerek segged, vagy én rángatlak ki!-ajaj bajban vagyok, dühös. Gyorsan lekapom magamról az alsót, ami most nem kell, és felkapok helyette egy szürke Calvin Klein modelt, és egy utolsó haj igazítás után kimegyek. Nálam a haj igazítás annyit jelent, hogy beletúrok és kész, ez általában elég.
Kint elvakít a mini reflektor fénye, így kezem a szemem elé kapom, takarom, hogy azért meg ne vakuljak, de akkor elfordítják rólam sok bocsánatkéréssel együtt. Mogorván bólogatok, bár ez nem szokásom, de a franciák egészen mogorvák tudnak lenni, főleg csigaevés közben. De fujj, én azt utálom. Nem vagyok vérbeli francia, akcentusom sincsen, amit nem tudom miért hagytam el, mikor amerikába költöztem, majd mindenfele a munka miatt.
Amikor meglát Ana, az a nő, aki folyton megzavart elmélkedésemben, na hát ő fog és belök két nő közé egy hatalmas ágyra. Nem pakolgat minket, már betanultan mozdulok és karolom át a két hölgyet, míg a kezük a mellkasomon és az alsómon szórakozik. A kamera kattogni kezd, én meg unottan sóhajtok, de igyekszem normális fejeket vágni. Néha unalmas egy fehérnemű model élete...



.

Heart of Europe.