Jellemezd a karakteredet 5 jelzővel, vagy pár mondattal:
×Mandala imádó vagyok. Rengeteget olvasok róluk, kívülről tudom már szinte a szimbólumok jelentését és előszeretettel tervezek magam is a végtelenséget ábrázoló nyitott, díszes kört.
×Művészetek? Jöhet dögivel. Legyen posztmodern, szürrealista, manierizmus vagy akár még régebbi. Falom a művészettörténelem minden sorát. Ahogy a templomok, úgy a különféle szobrok és festmények is meggyönyörködtetnek. Jó magam is megpróbálkoztam a festészettel, s hát mit mondhatnék egyetemen sem kell letennem az ecsetet, hisz művészeti iskolába járok.
×Utazás! Nem kavar meg, ha hajón kell utaznom, akár a hullámvasutat úgy imádom mikor a repülő felszáll. Szüleimnek köszönhetően velük és nélkülük is sok helyen jártam már.
×Fényképezőgépem szokás szerint mindig vagy nyakamban, vagy táskámban lapul. Minden mi él és mozog, minden mi örök és élettelen. Jöjjön bármi, engem érdekel. Szeretek városfotókat készíteni, és mint említettem sok helyen jártam már, nem hátrány, ha szép képeken tudom megörökíteni a látottakat. De nem csak ilyen képekkel szoktam "dicsekedni", ha lehet így fogalmazni. Modell fotózás, az az igazi munka (legalábbis számomra), hisz teljesen kilehet élni magunkat. Minél extrább, különlegesebb és egyedibb annál jobb és értékesebb.
×Buli..Oh my God! Szerintem ezt nekem találták ki. Mit mondhatnék imádok táncolni, szeretem azt a mámoros boldogságot és még nagyobb energiát amit az alkohol nyújt számomra. Probléma volna? Szerintem nem. Itt vagyok 23 évesen és a szüleim jóvoltából gyakran úgy éreztem nem éltem, de mióta elköltöztem, hogy Minkszbe járjak egyetemre végre amúgy is követhetetlen személyiségem még jobban kivirágzott. Oroszország híres az abszint "kultúrájáról" és még sorolhatnám mely rövid italok szerepelnek a top háromban, amik olykor olyanok számomra mint valami elixír. Imádok itt élni.
×Nevetés, ha kell, ha nem én elvégzem ezt a tökéletes hasizom gyakorlatot. Nah jó viccet félre téve, de nem bocsi, én ilyen vagyok. Örök boldogság, komolytalanság, nehezen veszek bármit és bárkit is komolyan, de legalább nem úgy fogok átlépni a túlvilágra, hogy ne mondhassam el, én egy boldog ember vagyok.





Jellemezd a szerelmi kapcsolatod, ha van olyan:
Kényes téma, szerelem. Fenéket! Mindenki azt hiszi ez olyan hűde bonyolult, hát nem az. Kedveled? Igen! Kell? Igen! Akkor hahó, melyik nő ne tudná bevetni a szexi vadmacska funkciót?! De térjünk csak vissza rám, khm. Szóval, szerelem... 8 betű, nehéz kimondani és tudom, tudom..most nem ez a fontos, csak terelek, mert fogalmam sincs, hogy mit mondhatnék. Elkezdtem az elején aztán, majd csak kiderül milyen "galibába" estem. Megismertem egy kocsmában (milyen romantikus nem?) egy srácot, igéző kék szem, magas idősebb, blabla...amolyan perfect fazon, de azért nem olyan egyszerű ez a történet. Jól szórakoztunk, de nem volt semmi és a semmi alatt tényleg a semmit értem, ha érted mire gondolok (haha). Bocsánat, hogy ennyire anekdotázó vagyok még úgy is, hogy saját magamról beszélek, ezek a zárójeles felkiáltások, hát na bocsánat, ezt sem tudom igazán komolyan venni. Nah szóval, visszakanyarodva, nem hittem, hogy valaha látom, pedig jól szórakoztam akkor este. Mit adj isten egyik előadáson az egyetemen megjelent, na bumm, micsoda karma nem? Azóta sokat vagyunk együtt, szokásomhoz híven nehezen hiszek bármit is el, és általában a bejelentéseket egy hangos nevetés vagy vigyor követ részemről. Komolyabbnak kéne lennem? Lehet tényleg észre kéne vennem valamit? Gyakran nem látok az orromtól, vagy inkább a számtól, kicsit nagy pedig nem mű. Egek..már megint elkalandoztam. A lényeg, hogy kedvelem Alekszejt, feltételezem ő is engem.. és azt hiszem kicsit jobban kedvelem, mint egy átlagos férfi egyedet. Hm.. szép megfogalmazás, és nem, nem fogom kimondani (8betű).





Jellemezd a családdal való viszonyod:
Öten lakunk óriási házunkban, melyet én csak birodalomnak hívok termete miatt. Nem vagyok híve az órási vonulatoknak, de itt kell élnem, ez van (megszoksz vagy megszöksz). Családunk legidősebb tagja, apukám édesanyja, a drága Sarah mama. Lassan közelít már a 80hoz de még mindig olyan akár egy tini. Imádom a fiatalos lendületét, jó humorát és isteni almás-lepényét. Időrendben utána érkezik drága apukám, John. 57 éves, Böhmer vállalat igazgatója. Szülőről gyerekre szálló már két generációs vállalkozás ez, amit nagyon úgy tűnik bátyám(de csak pár perccel idősebb!!), Jonathan fog örökölni (még ha őt ezt egyáltalán nem is érdekli), aki jelenleg jogi karon végzős diák. Akiről pedig nem beszéltem még, pedig nélküle nem lennék (bár mondjuk apa nélkül se...) az édesanyám, Mary. 53 évesen elérte azt, hogy neve legyen a divatiparban még mindig. Általában a modellek miután kiöregszenek kereshetnek más munkát (persze van kivétel), de neki nem kellett. Még mindig azt csinálja amit szeret, reklámfilmekben szerepel, viseli chanel ruhakölteményeit és még sorolhatnám. Bejött az élet nem? De... csak én lettem züllőt, ahogy anyám fogalmaz.

---

Az userre vonatkozó kérdéseket nem vagy köteles kitölteni!



User neve: 8



User kora: 18



4 éve talán?!



Multik: -



Keresett karakter



Azért Gisat alkottam meg, mert a személyisége hasonló az enyémhez.

Hey everyone, my name is Gisa!

Mit szólnátok hozzá, ha megosztanátok veletek egy történetet?! Érdekes lesz, tanulságos, meghökkentő azt sajnos nem tudom, döntsd el te magad (muahaha, így kénytelen leszel végig olvasni minden sorom, mivel tudom, tudom én, hogy érdekel)
Él ebben a nagy és körbe-körbe forgó bolygón egy lány, történetesen én. Nos én úgy döntöttem, hogy nem vagyok hajlandó tovább a családi kúriában tartózkodni. Világot akarok látni, nem pedig fényes "palotában" unatkozni egész nap. Ezért is mikor úgy alakult, hogy hogyan tovább tanulás ügyileg, jó messzi helyet kerestem magamnak. Viszlát Németország, hello Fehéroroszország! Szeretem az új életem, kicsit úgy érzem magam mint egy hippi, de tényleg. Nyugalom és szabadság. Végre nem zsong a fejem a sok hisztitől ami mindig otthon fogadott, pont otthon ahol elvileg a béke szigete van. Az egyetem gyönyörű, szeretem a szakom és az emberek is jó fejek, oh és említettem milyen jól tudnak bulizni az oroszok? Oh my God, amazing! Azt hittem én vagyok vad, tévedtem. Azért pár évnyi kint tartózkodást követően én is belejöttem a durva ivászatba. És milyen jó, hogy szeretek kocsmába járni mert különben nem is találkoztam volna Alekszej-el. Őrült este volt az tuti, és hát ...khm viccelek, nem történt semmi. Nem is láttam sokáig de aztán megjelent egy előadáson az egyetemen. Mit mondhatnék nem jöttem zavarba meg semmi, csupán örültem, hogy látom és megint bulizni akartam. Vágyamnak hangot adva még akkor az előadás közben az lett az eredménye, hogy megismertük egymást. Nagyon bírom a fejét, jó partner, ha berúgásról van szó meg szórakozásról. Egyre többet tudok meg róla, vagy csak annyit amennyit hagy, hogy tudjak. Általában szertelen viselkedésem miatt gyakran kinevetem, vagy nem tudok viselkedni a közelében, mondjuk más közelében sem. KÖVEZZETEK PLS! Néha lehet elkéne hinnem amit mond, vagy csupán nem kinevetni. Esküszöm próbálkozom! De mivel ilyen jól érzem magam csak egyet jelent, hogy szeretek vele lenni. Hm-hm...nah jó nem hümmögök mert az olyan lenne, mintha perverz gondolataim támadtak volna, pedig esküszöm, hogy nem képzeltem most el pucéran. Ugyan kérlek...kocka has, pff nem oszt szoroz (meg a francokat nem). Egy szóval nem vonzódom hozzá azért mert vadító kék szemei, sejtelmes mosolya és irdatlan (legalábbis számomra szimpatikus) jó személyisége van!!!

Hát csak ennyit akartam megosztani a hűn tisztelt és szeretett közönséggel, azaz veled. Sajnálom kicsit lapos a sztori és gondolom sablonos, hát ez van, majd legközelebb igyekszem, de kérlek!!! Engedj tovább, mert nem bírom tovább formázgatni ezt a szösszenetet.
Köszi, puszi, imádlak!