Azt hiszed, hogy egy hercegnő, egész nap csak a palotában van, nem csinál semmit,és kiszolgálják akkor amikor csak akarja? Részben igen így van, de én nem az a fajta vagyok. Tudok főzni magamra, ha szükségem van valamire, elmegyek érte. Egy hétköznapi lányhoz méltóan viselkedem. Iskolába is jártam ugyan úgy mint a rendes emberek. Mint minden fiatal, én is szeretek bulizni járni. Szerencsére, nem nagyon szoktak felismerni az emberek ilyenkor, hogy velem akarjanak csak bulizni. A barátnőimmel,egész délelőtt az estét szerveztük, hogy hová menjünk el, mit vegyünk fel, ..stb. Apuék nem igazán szeretik, amikor bulizni járok, mert ilyenkor nem engedem a testőröknek, hogy jöjjenek velem. Folyton a fenekemben vannak, és nem hagynak élni rendesen. Van amikor kivesszük a VIP részleget, és ott bulizunk, de a legtöbbször nem szoktuk, inkább bulizunk rendesen, kívül. Az első két köt után, nekem kell elmenni a pulthoz, egy újabb körért. Nem szoktam annyi alkoholt inni, hogy teljesen részegre igyam magam,és másnap ne emlékezzek semmire sem. Általában csak koktélokat szoktam inni. Ez ma is,így van. - A szokásosat kérném. - mondtam a csapos srácnak, aki jó haverom, miközben leültem a bárszékre, hogy megvárjam, míg elkészíti az italainkat.
- Walt kapsz kettő darab percet, hogy ide told a segged. Megbeszéltük, megígérted – hagyom már a tizedik üzenetet a barátom rögzítőjén. Gyűlölöm, amikor a rég lebeszélt dolgokat felrúgja, mert a nője – akiről ne is beszéljünk, nem gondoltam volna, hogy létezik ilyen akaratos és makacs nőszemély – éppen ki akar ruccanni egy picit valahova. Ez az este a mienk lett volna, nem pedig a kettejüké. Felsóhajtva rágyújtok még egy cigarettára, ennyi ideje van, hogy ideérjen, különben bemegyek nélküle. A járókelőket figyelem miközben szép lassan kifújom a füstöt. A lányok – nők, kinek mi – rövidebbnél rövidebb ruhákban mérik fel a terepet, hogy kik lesznek a potenciális áldozatok az este folyamán. A sor már így is borzalmasan hosszú – hál Isten, hogy nekem privát belépőm van a klubba, köszönhetően a médiás állásomnak illetve a haveri ismeretségnek a kidobóval. Amszterdam egyik legmenőbb éjszakai klubja, ahová a rendőrség keze nem igazán ér el, hiszen a tulajnak fantasztikus ismeretségi köre van – köztük nyomozók, akik egy kis summa után leveszik a razziák listájáról a Flamingót. Még három slukk van a cigiből, Walt pedig sehol. Bosszúsan taposom el a csikket a földön és indulok el a bejárat felé. Biztos lehet benne, hogy a következő alkalommal, amikor Ő talál ki valamit, nem fogok megjelenni és még csak annyira sem fogom méltatni, hogy felveszem a telefont, ha keres. Tisztában vagyok vele, hogy részemről borzalmasan gyerekes ez a viselkedés, de akkor is cseszettül sérti a hiúságomat, hogy a legjobb barátom helyettem a barátnőjét választja. - Két tequilát – támaszkodok meg a pulton és kérem ki az indító italomat. Nem nézek se jobbra, se balra, csak felhajtom az átlátszó nedűt a szokásos citrom-só párossal együtt. Elképesztően paprikás hangulatban vagyok, ahhoz pedig, hogy a méreg lejjebb menjen bennem még jó pár kör rövidet el kell fogyasztanom. Már előre sajnálom azt a nőt, akivel összehoz a sors az este folyamán, esélyes, hogy nem a legudvariasabb énemet fogja megismerni. Naivan előveszem a telefonom, hátha jött egy sms vagy egy hívás, de semmi. - Pöcs – morgom magamban, majd megfordulok, hogy egy kicsit jobban szemügyre vegyem a társaságot, akik körülvesznek. Talán megpillantok egy-két ismerőst, akikhez hozzácsapódhatok, ha arról van szó. Itthon nem szeretek egyedül bulizni, inni, nőzni. Ha végre valahára ráveszem magam, hogy letoljam a képem Amszterdamban egy szórakozóhelyre, akkor az igenis azért van, hogy a barátaimmal legyek, nem pedig egyedül. Arra tökéletesek a külföldi klubok, bárok, ahol alapból nem nagyon ismerek senkit és az lehetek, aki akarok. A fordulásom eredményeképp meglököm a mellettem álló nőt. A koktél, amit iszogat ezáltal sikeresen a ruháján landol. - Nem figyeltem, bocs – dünnyögöm és nem is foglalkoznék tovább a problémával, de az az igéző tengerkék szempár, amivel összefonódok a tekintetem teljesen ledermeszt. Azt hiszem nem láttam még ilyen gyönyörű íriszeket. Azonnal a háttérbe szorul a paraszt- Malekith – Tényleg ne haragudj. Kárpótolhatlak egy itallal?
↯
Selena Milner
My heart is european
I'm a member of theroyal family
▽ karakterem arca : Emily Didonato
Hozzászólások száma : 22
▽ Munkám : nem dolgozom
▽ Szexualitás : Hetero
Szer. Ápr. 01, 2015 11:12 pm
Tárgy - Re: Selena & Malekith - Flamingo Club
To Malekith
- Hol a fenében voltál? Rád várunk már 20 perce.- kiabáltak velem barátnőim, amikor megérkeztem a megbeszélt helyre, a clubtól nem messze. Inkább nem szóltam semmit sem, csak igyekeztem befelé a clubba. Szinte mindig ide járunk, ezért a biztonsági őrök, már ismerősként köszöntenek minket, mosollyal az arcukon. A hely, ahogy megszokhattam, tele volt már emberkékkel. A VIP rész viszont üres volt, de még sem oda mentünk. Hátul találtunk egy asztalt,ami üres volt, és el is foglaltuk rögtön. Már elég jól bemelegedtünk. Ittunk pár koktélt, és táncoltunk is. Nem nagyon szeretem az alkoholt. Egyszer, csúnyán berúgtam, és azóta csak ritkán iszom alkoholos italokat. Persze, hogy engem küldenek a csajok a pulthoz, hogy hozzam a következő kört. A pultos srác már jó barátom, ezért tudja, hogy mit szoktunk inni, ezért csak leülök egy pultszékre, és várom a koktélokat, közben nézelődöm, hátha látok valaki ismerőst. Mindig jó, ha ismerősbe botlom. Miután készen lettek a koktélok, a megrakott tálcával, fordulnék le a székemről,de nekimegyek egy srácnak, és ennek következtében, az egyik koktél a ruhámra borult. - Hát pedig figyelhettél volna. - dünnyögöm mérgesen a srácnak. Leugrok a székről, és próbálom letörölni szalvétával magamról az italt, de hát hiába. - Kend a hajadra az italodat. - morogtam mérgesen, majd a személyzeti részhez sietek, ahol szerencsémre bent van Ashley, az egyik pincér lány. Ő tőle kérek segítséget, hogy valahogy szedjük ki ezt a ragacsos izét a ruhámból. Leveszem gyorsan magamról, és Ashley a csapnál próbálja kimosni belőle. 20 perc sikálás után, végre kijött a ruhából a ragacsos koktél, de vissza nem vehettem, mert csurom víz a ruha, meg kell ,hogy száradjon. Ashley ideadta a váltó ruháját, amit hozzot magával, hogy vegyem azt, fel, és amikor megyek haza, addigra megszárad a ruhám, és vissza tudom majd venni. Felvettem a ruhadarabokat, majd visszamentem a pulthoz, és leültem vissza, a srác mellé. - Ne haragudj az előbbi miatt. Kissé hirtelen haragú vagyok, és szerintem megérted, hogy mért akadtam ki. - kértem tőle bocsánatot, közben a pulton lévő mogyorós tálkából veszek el pár szemet, és veszem be a számba őket.
Mentségemre szóljon, hogy nem szoktam ilyen figyelmetlen lenni. De tényleg. Mindig kinevetem azokat, akik balfékek és folyton esnek-kelnek. Most azonban, hogy én kerülök egy kellemetlen helyzetbe, már teljesen más megvilágításból látom az egészet. Főleg, mivel jelenleg nem azért mentem neki a csajnak, hogy felszedjem, odáig még nem jutottam el a durrogásomtól. Sűrű bocsánatkérések közepette mérem végig az áldozatomat és meg kell hagyni, borzalmasan tetszik az, amit látok. Hosszú feszes combok, kívánatos domborulatok és az az igéző szempár. A másodperc töredéke alatt vesz le a lábamról, a tudta nélkül. - Tényleg ne haragudj – valóban kellemetlenül érzem magam, ami még engem is meglep, hiszen nem nagyon szoktam az ilyenekkel foglalkozni. Megtörtént, akkor ennyi egyszer bocsánatot kérek és az egész dolog el van felejtve. A hölgyet úgy tűnik sokkal jobban felbosszantottam, mint amit vártam és nem fogadja el a meghívásomat, ami valahol mélyen hatalmas sebet ejt a hiúságomon. Normális esetben nem érdekelne, hiszen találok más nőt, még csak meg sem kell, hogy erőltessem magam. Szótlanul nézem, ahogy elviharzik mellőlem. Megcsóválom a fejem és rendelek egy újabb kör italt, hogy azt egy pillanat alatt eltüntethessem. Valahogy orvosolni kell a sebeket. A mellém bezuhanó szőke hölgy pedig tökéletesen alkalmasnak tűnik arra, hogy átmenetileg ápolgassa az összetört lelkemet. Pofátlanul simítok végig a karján, jelezvén, hogy társasága akadt. A megadása meg sem lep, szinte már dorombolva dörgölődik hozzám, orromat megcsapja az édes parfümillat, amiből annyira sokat fújt magára, hogy hányingert vált ki belőlem – és van egy olyan érzésem, hogy nem csak én érzem ezt így. Szerencsére megment az előbb leöntött nő a további kínos jelenettől, amiben valahogy lekoptattam volna a szőkét, szinte biztos, hogy nem a legudvariasabb módon, ahogy azt egy férfi tehetné. Mosolyogva fordultam Selena felé és megvonom a vállam miután követem a példáját és veszek egy szem mogyorót a tálkából. - Teljességgel érthető, de szerintem túlreagáltad az egészet. Legalábbis férfi szemmel nézve felesleges volt ez a nagy hiszti – szórakozottan rágcsálom a mogyorót, le nem véve a szemem a lányról – Egyébként hadd mutatkozzak be: Malekith Seyfried – nyújtom a kezem felé, majd ha elfogadja akkor egy apró csókot nyomok a kézfejéjre. Lovagiasságból mindig is jeles voltam. - Meglep, hogy egy ilyen gyönyörű nő egyedül iszogat a pultnál … - jegyzem meg, közben jelezem a pultosnak, hogy két pohár tequilát kérek – Hadd találjam ki: szerelmi bánat? - halkan elnevetem magam és kíváncsian vizsgálom a lány tekintetét, nem nagyon tudok kiigazodni rajta. Vajon ő is az a könnyű nőcske, akinek elég egy-két szép szó és máris széttárja a lábait? Milyen kiábrándító lenne...
